5
Miért remeg a korosodó kutya lába?
A korosodó kutya lábremegése hátterében lehet ugyan neurológia probléma, de ez ebben a korban már ritkán elsődleges. A lábremegést az etetéshez illetve aktivitáshoz kapcsolva kell megfigyelni.

 

Miért alakul ki az idős kutya lábremegése?

 

Amennyiben rendszeresen az etetést követően jelentkezik a "rosszullét", érdemes a vérnyomást ellenőrizni (a vérnyomás emelkedését leggyakrabban idült veseelégtelenség okozhatja). A magas vérnyomás eredményezheti olyan erek (shöntök) megnyílását a májban, vagy a májat ellátó erek között, amelyek régóta megvannak ugyan (fejlődési rendellenességként), de eddig nem okoztak tüneteket. A máj és a vese működészavarán kívül felvetődhetnek kardiológiai problémák, amennyiben a tünetek valamilyen hirtelen mozgás, ugrálás után (például a gazdi hazaérkezése) jelentkeznek. Kálium, nátrium, kalcium, magnézium, szelén, B-vitaminok abszolut vagy relatív hiánya, valamint például a hasnyálmirigy inzulint termelő jóindulatú daganata (inzulinoma) következtében kialakuló alacsony vércukorszint is okozhat hasonló tüneteket. A nyakcsigolyák tájékán - amely az első végtagokat ellátó idegek kilépési helye - keletkező szűkület az idegekre gyakorolt nyomás révén okozhat hasonló tüneteket az első végtagokon (a hátsó végtagok hasonló tünetei medencetájéki elváltozásokra vezethetők vissza).

 

öreg kutya lábremegése
idős kutya lábremegése

 

A fertőző betegségek közül a Lyme-kórt is érdemes kizárni, amely a nagy izületek gyulladása mellett esetenként agyvelő- illetve agyhártyagyulladás következtében idézheti elő a tüneteket. A kullancs-encephalitis vírusa a kutyában csak elvétve okoz klinikai tünetekben is megnyilvánuló agyhártyagyulladást. A kölyökkorban átvészelt szopornyica azonban okozhat maradandó, és idővel neurológiai tüneteket okozó elváltozást az agyban, mint ahogy a parvovirus-fertőzés átvészelése következtében is gyakran alakulhat ki maradandó szívizom elfajulás, ami kardiológiai tünetek kialakulását eredményezheti.

Amennyiben az összes vizsgálat negatív eredményre vezet, akkor a vizsgálatokat az epilepszia irányába is érdemes kiterjeszteni. Ugyanis nem minden görcsroham epilepszia, és nem minden epilepszia jár görcsrohamokkal. Minthogy az ilyen, ritkán jelentkező tüneteket az állat rendszerint a vizsgálat alkalmával nem produkálja, érdemes egy ilyen "rohamot" videóra vagy mobiltelefonra rögzíteni, lehetőleg az elejétől a végéig. Ezenkívül célszerű egy naplót vezetni abból a célból, hogy az esetleges összefüggések könnyebben (és olcsóbban) feltárhatók legyenek. Ebben rögzíteni kell a roham előtti körülményeket (étkezés, megérkezés, mozgás...), a roham lezajlását (melyik végtagon kezdődött, hogyan terjedt, melyik oldalára feküdt az állat, volt-e nyálzás, vizelet,bélsár ürítés, láthatók voltak-e szemtünetek, szívverés, légzés szaporább-e, vagy éppen kimaradt, ájulás, eszméletvesztés történt-e, mennyi idő után következett be javulás, és a roham után hogyan viselkedett az állat (megnövekedett étvágy, szomjúság, zaklatott rohangálás, helykeresés, és mennyi ideig.

Az részletes betegvizsgálatot a kiegészítő vizsgálatok sorozata követheti: a nyaki gerincoszlop, valamint a felkar röntgenvizsgálata (ez a kutya méretétől függően legalább 3-4 felvétel), vérvétel vérkép, biokémiai vizsgálatok, ionogram, szerológiai vizsgálatok céljára, hasi ultrahang, mellkasröntgen, EKG és szívultrahang, EEG vizsgálat, esetleg felvetődhet CT vagy MR vizsgálat szükségessége is. A vizsgálatok tényleges szükségességét és sorrendjét egyrészt a betegvizsgálat során tapasztalt egyéb tünetek megléte / vagy meg nem léte alapján lehet megállapítani – amelyek alapján egyes betegségek gyanúja megerősíthető, vagy eleve kizárható –, másrészt nagyban múlik az állatorvosi rendelő felszereltségén, illetve a vállalható utazással elérhető szakrendelések számán.

keleti_zoltan_vertesszoloslogo_2011_120_120

 

 

Ha ilyet észlelünk kutyánkon, a vizsgálatokat persze célszerű mielőbb elkezdeni!



hozzászólások
értékelés