Az isztriai kopó vizslamunkát is ellátó, jellegzetesen keleti típusú kutya. 40-50 cm magas, különböző színekben előforduló balkáni kopófajta.

Isztriai kopó

FCI VI. fajtacsoport (Kopók, vérebek)

A kopók a legrégibb típusú vadászkutyák. Már 6000 éve is ismerték őket, az egyiptomi domborművek kutyaábrázolásai legalábbis ezt bizonyítják. Az európai kopók őse valószínűleg a legendás hírű kelta kopó, a segusier volt.


Milyen kutya a kopó?

A kelta kopóból - használatuk alapján - két típus fejlődött ki: a falkakopó, melyet az ún. parforce (lovas üldözés) vadászat során használtak, és a gyalogkopó, melyet szólóban vagy párosával "tettek nyomra", s úgy hajtott vadat a gazdája felé. A falkakopók főleg Angliában és Franciaországban - ahol mesterséges "vonszalék" után futtatva ma is használják őket -, míg a gyalog- vagy hajtókopók maradványai a közép- és kelet-európai hegyvidékeken találhatók meg manapság.

 

Isztriai kopó

Vizslamunkát is ellátó, jellegzetesen keleti típusú, 40-50 cm magas, különböző színekben előforduló balkáni kopófajta. Kedves, tanulékony, nyugodt kutyafajta, nagyon erősen kötődik gazdájához. Élénk, kiváló mozgású, él-hal a vadászatért. Az isztriai kipó megjelenése rendkívül előkelő, bundája akár a királyi palást. Magas hangon, kitartóan, hangosan ugat.


  • Angol elnevezés:
    Istrian short-haired hound
  • Német elnevezés: Kurzhaarige Istrische Bracke
  • Francia elnevezés: Chien courant d'Istrie a poil ras
  • Spanyol elnevezés: Sabueso de Istria de pelo corto

 

FCI standard leírás

értékelés