5

Képzeljünk el egy olyan társadalmat, ahol szavak nélkül is megértik egymást annak tagjai, csupán a pillanatnyi hangulat- és hangjelzések segítségével folyik a kommunikáció. A macskák is tudnak „beszélgetni" akár egymással, akár az emberrel, anélkül, hogy egy szót is kiejtenének. Hogyan csinálják? Hogyan köszönti egymást két macska? Vajon a természetben a macska is hierarchikus rendbe szerveződve él akárcsak a kutya?

A macskák kifinomult viselkedésmódokat használnak az egymás közti és az emberrel való kommunikációra, így a hangjekzéseket és a testbeszédet. Minden macskatulajdonos tudja, hogy az állat különböző helyzetekben más és más hangot ad ki. Amikor beszél velünk, a macska gyakran nyávog és különböző testtartásokat jelenít meg. A macskák által kiadott egyedi hang, a „miau" különbözhet egymástól a hangerő, a hangmagasság, a ritmus tekintetében.

 

Ha a macskák a szabadban találkoznak köszöntik-e egymást hangos nyávogással?

A családias „miau", amit a macska a gazdival szemben használ, nem jellemző a más macskákkal való találkozás során. Ellenben testbeszéddel mindent ki tud fejezni az állat, amikor egy másik macskával közöl valamit. A testtartás, farokmozgás, szemkontaktus, szagjelzés, mind a kommunikáció eszköztárának fontos kelléke, mellyel a macskák egymás között szó nélkül értekeznek lakóterületükön kívül.

Cicaszótár kezdőknek>>

cat-2219169_640



A legékesebb bizonyíték erre két macska esete, nevezzük őket Hanokonak és Cassie-nek. Hanoko megszokta, hogy „egyeduralkodó" lakóterületén és nemcsak gazdái, hanem a szomszédok is kényeztetik. Történt egy nap, hogy az egyik szomszéd új macskát vásárolt, Cassie-t, aki elhatározta, hogy felfedező körútra indul. Így került Hanoko „felségterületére", ahol nyugodtan sétálgat, felemelt farokkal és előre irányuló fülekkel. Amikor Hanoko észreveszi Cassie-t, felháborodik az idegen macska jelenlétén, pupillái kitágulnak, fülei hátrahajlanak, ő maga pedig lapító testhelyzetet vesz fel. Ezek a félelem, az agresszivitás- és/vagy az izgalom jelei. Cassie ledermed, mert rájön a jelzésekből, hogy jelenléte nem kívánatos az udvarban, a farkát csóválja és pupillái kitágulnak az izgalomtól. Mégis, kalandvágya okán lassan kúszik előre, alázatosan lapító testtartásban, azt remélve, hogy hátha megenyhül vele szemben az ellenséges macska. Cassie felálló fülei és bajsza jelzik fürkésző vágyát, de alig közelít, Hanoko egyre izgatottabb lesz, még a szőre is felborzolódik. Hanoko megteremti a szemkontaktust Cassie-vel és torka mélyéről jövő morgást hallat, ami egyértelműen a fenyegetés jele. Szőre felborzolásával Hanoko még nagyobbnak, még fenyegetőbbnek próbálja feltüntetni magát. „Takarodj innen!"-jelzi a betolakodónak. Cassie hátrálni kezd, még a füle is lelapul rémültében, bajsza lekókad, összekuporodik és farkát hátsó lábai közé húzza, mintegy az engedelmesség jeleként. „Látom haragszol, de én nem akarok harcot" - érteti meg Hanokoval testbeszéd útján és lassan visszahúzódik. A két macska közötti értekezés egyetlen „miau" nélkül ment végbe, csupán testbeszéd útján.

 

 

A macskák ugyanazokat a jelzéseket használják az egymás közötti- és az emberrel való kommunikáció során

 

Az macskák egymás közötti jelzései jobban vizsgálhatóak és jobban is reagálnak ezekre. Testbeszédet használnak akkor is, ha csekély a verbális zaj a környezetükben vagy fel akarják hívni egy másik macska figyelmét önmagukra.

A kutyáknál ugyanaz a hierarchia érvényesül, mint Cassie és Hanoko esetében. Ez az eredmény az állatok közötti kölcsönhatásnak köszönhető, amely létrejön úgy a természetben, mint házi körülmények között.

 

cat-1657552_640



A kommunikáció gyakran hang nélküli. Agresszivitás, engedelmesség, szaporodási készség, nem olyan környezeti tényezők, amely meghatározza az állatok közti, egymáshoz viszonyított hierarchiát. A macska-hierarchia bonyolultabb és nehezebben megfejthető az ember számára, mint a kutyáké. Az utóbbi esetben több az észrevehető, sablonos, domináns viselkedésforma, így az állandó merev nézés, morgás, szaglászás.

Ugyanakkor a macskák kevésbé társas lények és nem verődnek csoportokba, mint a kóborkutyák. A kandúr macska képtelen tartós társas kapcsolatra. Elképzelhető, hogy bizonyos körülmények között a macskák csoportban élnek, de még így sem fedezhető fel köztük egy hangsúlyozottabb rangsor. Egy új állat megjelenése a családban problémákat vethet fel a már kialakult hierarchiában, mivel az új jövevénynek még nincs meg a helye a rangsorban.

 

A macskák területfüggők

Ezek azok a helyek, amelyeket megosztanak egymás között, de vannak olyan területek is, melyekhez ragaszkodnak és csak kizárólag maguknak akarnak. Megjelölik a kisajátított területet, úgy, hogy hozzádörzsölik magukat egy ott lévő tárgyhoz, megkarmolják a fát vagy akár levizelik a helyet. Ezek a nyomok a többi macskának jelzik, hogy kinek a területére merészkedtek. Ezek a jelek nemcsak láthatóak, hanem szaglás útján érzékelhető a feromonok illata, amit a dörzsölés nyoma és a vizelet bocsát ki. Tehát a testbeszéd mellett, a macskák szagjelekkel is kommunikálnak.

cat-691532_640

Ez az én birodalmam!


A szaglás útján való kommunikálás akkor is létrejön, amikor a macskák egymást tisztítják. Mikor két macska egy fedél alatt él, gyakran szagolgatják és nyalogatják egymást. A szőr nyalogatása nemcsak a tisztántartás végett történik, hanem a kényelem biztosítása, a paraziták eltávolítása és a csoporton belüli feszültség oldása is fontos szempont. Ezt úgyis nevezik, hogy csoportos ápolás. A királynő (a nősténymacska) felismeri az utódainak a szagát. A királynő rendszeresen tisztítja kölykeit, hogy ösztönözze a székletürítést és komfortérzést biztosítson nekik.

cat-3794574_640

 

A macskák megfigyelésekor, kettős személyiséget vehetünk észre bennük

Egyik percben lehetnek barátságosak és hízelgőek, a másikban pedig hirtelen ránk támadhatnak. Ennek oka, hogy a macskának egyedülálló helye van a táplálkozási láncban - ragadozó és zsákmány is egyben. Lehet rágcsálókra, madarakra vadászó és éberen figyelő, egy nagyobb kutya vagy ragadozó támadásától tartva.

Ezért a macskák széles viselkedési skálával rendelkeznek, aminek a segítségével képesek különböző helyzetekhez alkalmazkodni. A gazdik gyakran mérgesek, mikor macskájuk a simogatás után elkezdi őket harapdálni, pedig ez akár a ragaszkodás kifejezése is lehet, csak félreértik. A kettős személyiség ismerete azért fontos, hogy megértsük macskánk viselkedését és közölnivalóját.

Nem mindig értjük, hogy a macska mit akar közölni, néha még azok számára is nehézséget jelent akik több cicát is tartottak és megfigyeltek. Az emberek nem érzékelik a feromonok szagát és nem tudják leolvasni minden apró mozdulat jelentését. Néha észrevehetjük, hogy macskánk az ablakon át tekintetével egy kóbor macskát követ. Vajon némán beszélgetnek egymással? Milyen tényezők határozzák meg a társadalmi hierarchiát macskák világában? Sok kérdés még megválaszolatlan, de legalább az emberek számára érthető néhány alapvető viselkedési forma a macskák összetett jelrendszeréből.

értékelés