A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara

Gyurgyalag, méhészmadár, piripió - nem csak a külleme csodás, és a neve beszédes, hasznos is: méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Hazai fészkelő állománya stabil, de állományának növekedéséhez védenünk kell meglévő telepeiket.

Egyik legszínesebb madarunk a gyurgyalag

A faj hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk költeni. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

Gyurgyalagok (Merops apiaster) a 61-es főút mellett Nagykanizsánál 2019. június 3-án. MTI/Varga György

A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

A gyurgyalag állománya az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár közé tehető és ebben az időszakban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt jelentősen kisebbre - néhány ezer párra - becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ.

2013 évben a gyurgyalag (Merops apiaster) lett az év madara

Az év madarának csak olyan fajt javasol az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen is részt vesz. Az idei évben szeretnénk kiemelten foglalkozni az elöregedett, benövényesedett telepek felújításával, újak létesítésével, a fészektelepeket érintő illegális tevékenységek felderítésével és visszaszorításával, valamint a zavarás megelőzésével. Tervezzük továbbá ismeretterjesztő anyagok készítését és közzétételét, előadások megtartását.