Érdekességek a fülemüléről (Luscinia megarhynchos)

Fülemüle, avagy a csalogány

Fülemüle, a költők múzsája

Az irodalmi és zenei művekben gyakran felbukkanó fülemüle, a költők éjjel daloló misztikus csalogánya csak igen ritkán kerül szem elé, az udvarló hímek kórusa azonban betölti a májusi éjszakákat. A fülemüle gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, így a madár, változatos dallamvilágában zenei szempontból tökéletes akkordokat is énekel.

• "A mily fönségesen szép a fülemüle éneke, olyan egyszerű a ruházata. Sötétbarna szeme szinte lángol és megmondja annak, a kinek fogékony a szíve-lelke, hogy ez a szem nemes tekintetű". - írja róla Herman Ottó.

• Irodalmi alkotások tucatjaiban, Arany, Tompa, Petőfi, Vörösmarty, Weöres Sándor, Áprily Lajos műveiben rendre megjelenik a fülemüle.

• A fülemüle gégéje 4 különböző hangot tud kiadni egyszerre, beleértve ebbe zenei szempontból tökéletes akkordokat is.

• Az éjjel daloló misztikus csalogány gazdag dallamvilágát zeneszerzők is elirigyelték. Händel orgonaversenyében több madárdal mellett a fülemüle strófái is megszólalnak; Andersen Fülemüle című meséjéből pedig Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet.

• 1924-ben, a rádió hőskorában, Angliában közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol fülemülék szóltak csellókísérettel.

• A fülemüle különlegessége, hogy más énekesmadaraktól eltérően, éjszaka is énekel, s ez a jellemvonása a szerelem és a vágy jelképévé tette. Oscar Wilde a Csalogány és a Rózsa c. novellájának főhős-csalogánya dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán.

• A fülemüle a rigófélék családjába tartozik. Vonuló madár, a telet Afrika trópusi tájain tölti. Az első hím fülemülék április derekán érkeznek, és azonnal territóriumfoglalásba kezdenek: énekükkel jelölik ki területük határát, és próbálják a zeneértő tojókat elcsábítani. Az éneklés május első felében éri el csúcspontját, utána már a fiókák nevelése foglalja le a hímeket. A fiókák még röpképességük elérése előtt szétugrálnak a talajon, ahol a szülők tovább etetik őket. Szeptember végére az utolsó fülemüléink is útnak indulnak Afrika felé.

• A fülemüle hazánkban védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft. Korábban, éppen különleges hangja miatt a madárkereskedők "vad pusztítást vittek már végbe a remek madárban", manapság szerencsére ez a tevékenység alábbhagyott.

Mit tehetünk a csalogányért?

Mit tehet Ön a fülemüléért?

A hazai fülemülékre a legnagyobb veszélyt élőhelyeik elpusztítása, megszűnése jelenti. Mivel a csalogány a beépített környezetben is megtalálja életfeltételeit, Ön is elősegítheti megtelepedését kertje megfelelő kialakításával. Telepítsen bokrokat, és a kert végében hagyjon meg egy kis csalános-gazos terület, ezzel csábító élőhelyet teremthet a fülemüléknek. Az aszályos nyári időszakban a madarak is éppen úgy szomjaznak, mint mi, ezért madáritató kihelyezésével megkönnyítheti a fiókák nevelése miatt amúgy is fáradt szülők életét. Ha tovább információra van szüksége, érdeklődjön a Magyar Madártani Egyesület Madárbarát kert programjáról, vagy keresse ezt a menüpontot a ww.mme.hu oldalon.

Fülemüle tények

Elterjedés:
A fülemüle (Luscinia megarhynchos) Eurázsia nyugati részén és Észak-Afrikában költ.  Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő. Alföldi elterjedése a számára megfelelő élőhelyektől függ.

Fészkelőhely:
A fülemüle gazdag aljnövényzetű lomberdők szélén, folyókat kísérő fűz-nyár ligeterdőkben, nagy bokrosokban, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg elsősorban.

Költési idő:
Évente egy alkalommal költ. Fészekalja április végén vagy május elején teljes. A fiókák június végén repülnek ki.

Fészkelés:
A hímek pár nappal a tojókat megelőzve érkeznek a költőhelyre, ahol azonnal revírt foglalnak. Bokrok mélyén, illetve alacsonyabb fák ágain énekelnek és próbálják odacsalogatni a tojókat, illetve távol tartani a többi hímet. A revír mérete általában 60 méter sugarú, de ez erősen függ a fészkelőhely adottságaitól.

A fészket a tojó építi, a hím énekelve kíséri eközben. A száraz levelekből álló fészkek talajon épül, rendszerint bokrok alatt, borostyán között. Rendszerint 4-6 tojást rak, amelyen a tojó egyedül kotlik. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és további két hét alatt repülnek ki. Ebben az időszakban még csak gyengén tudnak repülni, a közelben bujkálnak, ahol a szülők tovább etetik őket. Négyhetes korukban válnak önállóvá.

Táplálkozás:
Talajon mozgó rovarokat, pókokat, csigákat, férgeket fogyasztanak.

Állománynagyság:
A fülemüle európai állományát 2,7-5 millió párra becsülik. Hazánkban gyakori faj 225 ezer és 250 ezer párral, amely stabilnak tekinthető. Ennek fő oka, hogy számára sok természetközeli élőhely található még.

Vonulás:
Április elején érkeznek meg az első hím példányok, azonban egész hónapban folyik még a vonulás. Az őszi mozgalom augusztus második felében zajlik, szeptember közepére pedig az állomány nagy része elvonul. Magyarországon gyűrűzött példányok Görögországban, Líbiában és Tunéziában kerültek kézre.

Mit hallhatunk még?
Ha szerencsénk van, akkor hallhatunk macskabaglyot vagy erdei fülesbaglyot. Az éjjeli hangok közül érdemes odafigyelni még a vörösbegyre és az énekes rigóra. Nem lehetetlen, hogy éppen egy rejtőzködő fácánt riasztunk fel, amely erős, repedtfazék hangjával riadalmat kelthet az ott járóban. Igyekezzünk óvatosan közlekedni, ugyanis az ebben az időszakban a rengeteg csiga található az utakon, ösvényeken.