Ismerd meg a 2023-as év madarát!

A barkóscinege lett az év madara 2023-ban. De mit kell tudni róla?

A barkóscinege párok egész életükben együtt maradnak. Fészküket általában régi, avas nádba együtt építik, melybe 4-7 tojást rak a tojó. Évente 2-3, esetenként akár 4 fészekaljat is felnevelnek közösen. A telet is a nádasban töltik, ilyenkor kisebb csapatokba állnak össze. Fő tápláléka a nádszálakon élő hernyók. Mellette fogyaszt pókokat, csigákat, télen pedig a nád és gyékény magját.

Hogy néz ki a barkóscinege?

Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól.

Mit eszik a barkóscinege?

A tavaszról őszig tartó melegebb hónapokban tápláléka alapvetően apró ízeltlábúakból áll, melyeket a nádszálak csúcsi részétől a vízfelszínig, változatos magaságban keresgélve szedeget össze. Télen a nádi bagolylepkék lárvái mellett elsősorban a nád és a gyékény, kisebb mértékben különböző lágyszárúak magjait fogyasztja, melyek emésztést segítő mechanikai aprítása érdekében homokszemeket csipeget fel.

Számuk jelenleg 5400-6300 pár között van, de az irtásokkal felszabdalt nádasok, a lekövezett partszakaszok nem jelentenek többé élőhelyet számukra. Óvjuk a még meglévő nagy kiterjedésű nádasainkat, a barkóscinege élőhelyét, védjük meg tavaink élővilágát - hívja fel rá a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

Hogyan védhető meg az idei év madara, a nádasokban élő barkóscinege?

1979 óta minden évben ennek a programnak a keretében kiemelt figyelmet szentelünk egy-egy madárfajnak és a hozzá kapcsolódó természetvédelmi kérdéseknek. 2023-ban a vizes élőhelyek énekesmadarai közül háromra lehetett szavazni. A barkóscinege 41%-kal végzett az első helyen, de a függőcinegét és a nádirigót is sokan választották.

Különleges mintázatú kis madarunk Európában és Közép-Ázsiában a nagy kiterjedésű nádasok lakója. A klímaváltozás azonban Magyarországon is a vizes élőhelyek visszaszorulását, kiszáradását okozza, tavak, mocsarak tűnnek el. Emellett a tóparti, nádasok kiirtásával járó építkezések az élőhelyek drasztikus megfogyatkozásához vezetnek.

A vízpartok természetes állapotának megőrzése, a partmenti beruházások visszaszorítása védheti meg nádasaink élővilágát.

5 érdekesség a barkós cinegéről

Nevével ellentétben nem valódi cinege, a legutóbbi időkig az afrikai és ázsiai régióra jellemző Timáliafélék (TIMALIDAE) közé sorolták, de a legfrissebb rendszertan már önálló, egyetlen fajt tartalmazó családba (Barkóscinegeléfe - PANURIDAE) tartozónak tekinti.
Jelenlétükre elsőként leggyakrabban jellegzetes, „csilingelő” csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást.
Fészkét a nádiposzátákkal szemben nem a nád- és gyékényszálak közé, hanem avasnád- vagy nádtorzsa-alapra, megtört nádszálak alá, a vízfelszín fölé 30-40 cm-re vagy magasabbra építi.
Fészekalja általában 4-6 tojásból áll, a szülők felváltva kotlanak, majd etetnek.
A fiókák 11-12 nap alatt kelnek ki a tojásból, kéthetes korukban repülnek ki, majd három-négyhetesen válnak önállóvá.