- -
Szavazzuk meg a 2012-es év madarát!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az eddigiektől eltérően idén a lakosságra bízza a 2012-es év madarának kiválasztását.

A civil szervezet honlapján két elterjedt ragadozómadárra és egy énekesmadárra lehet szavazni február 10-től. A fajok közös jellemzője, hogy általánosan elterjedtek Magyarországon, így minden madárszerető rendszeresen találkozhat velük és tehet a védelmükért. A három jól ismert faj az egerészölyv, a feketerigó és a vörös vércse. A május 10-ig tartó szavazás lezárultával az MME elkezdi a jövő évi kampány előkészítését.

voros-vercse
Vörös vércse (Falco tinnunculus)

 

Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozómadarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul. Nevét arról kapta, hogy előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mivel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal is. Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain ülni, hogy a kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. A hazai egerészölyv populációra jelenleg a középfeszültségű elektromos oszlopokon elszenvedett áramütés és a közelmúltban elharapódzott mérgezési hullám jelentik a legnagyobb veszélyt. Ölyvek ezrei pusztultak el így az elmúlt években. A faj jelenlegi stabil helyzetét az a téves információkon alapuló törekvés is veszélyezteti, amely „túlszaporodására" és „károkozására" hivatkozva újra vadászhatóvá kívánja tenni. Az egerészölyv megválasztása esetén az MME, kampányával ezen téves információkat szeretné tudományosan alátámasztott tényekkel cáfolni, és ezzel biztosítani az egerészölyv és az összes többi ragadozómadár-faj törvényes hazai védettségét, amelyre egyébként nemzetközi természetvédelmi egyezmények is köteleznek minket.

egereszolyv
Egerészölyv (Buteo buteo)

 

A feketerigó a leggyakoribb rigófaj Magyarországon, nevét az öreg hímek koromfekete színéről kapta. Ezek a madarak az 1900-as évek elején kezdtek el a településeinkre költözni, melynek köszönhetően a legnagyobb városainkban is általánossá váltak. A táplálékban és fészkelőhelyben gazdag, ugyanakkor a szárnyas ragadozóiban szegény városi környezetben a természetesnél nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Annak ellenére, hogy az éves országos állományfelmérések adatai alapján a feketerigó hazai állománya stabil, sokan úgy érzik, hogy kevesebb a rigó a városokban – ezért is fontos, hogy beszéljünk a fajt érintő kérdésekről: a kóbor macska problémáról, a városi zöldterületek védelméről, a betelepülő szarkák és varjak eltúlzottnak vélt állományszabályozó szerepéről. Egy új problémát jelenthet a „Usutu vírus" okozta megbetegedés, amelyet Afrikából vándormadarak hoznak magukkal és szúnyogok révén fertőzhetik meg az erre érzékeny egyéb madárfajokat, köztük is elsősorban a feketerigókat. Kisebb helyi járványok alakultak már ki Bécsben, Zürichben és Budapesten is, és bár ezek eddig még elsősorban a természetesnél nagyobb sűrűségű városi állományokban jelentkeztek csak, a fertőzés esetleges terjedésének mihamarabbi észleléséhez a jövőben jobban oda kell figyelnünk az ismeretlen okból pusztuló feketerigókra.

fekete-rigo
feketerigó (Turdus merula)

 

A vörös vércse szintén gyakori ragadozómadarunk, amely a mezőgazdasági területek mellett számos városunkban, így Budapesten is, szép számban költ. Hasonlóan rokonához, a kék vércséhez (a 2009-es Év madarához) nem épít fészket, hanem más madarak, főleg a szarka és a dolmányos varjú nem használt fészkét foglalja el. Előszeretettel használja a kihelyezett mesterséges költőládákat is, amelyek segítségével olyan élőhelyekre is sikeresen visszatelepíthető, ahol a költőhelyek hiánya miatt rendkívül megritkult. Elsősorban rágcsálókkal, főleg mezei pocokkal táplálkozik, de gyakran zsákmányol gyíkokat, kisebb termetű madarakat, és nagyobb termetű rovarokat is. A vörös vércsére a legnagyobb veszélyt szintén a középfeszültségű szabad légvezetékek jelentik. Az MME által a korábbi években végzett felmérések szerint az így elpusztult madarak 15 százaléka volt vörös vércse. Az egyesület az elmúlt években sokat dolgozott az áramütött madarak számának csökkentéséért, azonban a probléma még mindig jelentős, ezért a kampánnyal ezen probléma fontosságára is szeretnék felhívni a figyelmet.

értékelés