-
recepciós
-
Óvodapedagógus
-
Gépjárművezető ('B+E' / 'C+E') munkatárs
-
Kőműves
-
Reptéri adminisztrátor és rakodó
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Könyvelő
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Pénzforgalmi Munkatárs | Részmunkaidő (4 Óra) | 1075 Budapest, Károly Körút 25.
2024. 10. 11
-
Portugál nyelvű ügyfélszolgálati munkatárs
2024. 10. 12
-
Őszi diákmunka regisztráció
2024. 10. 12
-
Holland nyelvű ügyfélszolgálati munkatárs
2024. 10. 12
-
Facility Engineer - Nyírbátor
2024. 10. 12
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A négy jelölt madár közül kettőnek a jeladója csak rövid ideig küldött adatokat, így esetükben csak a madarak magyarországi, költési időn belüli mozgását lehetett egy darabig nyomon követni. A másik két madár, Pétör és Csele vonulását azonban sikerült figyelemmel kísérni - olvasható az MME csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mindkét egyed tavaly szeptember első hetében hagyta el Magyarországot, egy héttel később pedig már mintegy 4000 kilométert megtéve, a Szaharától délre fekvő szavannákról küldtek jeleket. A fákkal tarkított pusztaság a nyár végi esőzések után táplálékban és búvóhelyekben gazdag életteret kínál a szalakóták számára, ezt kihasználva másfél hónapig, a száraz évszak beköszöntéig időztek ott. A madarak vonulási sebessége az éppen átrepülendő élőhely minőségével változik, ami azt jelenti, hogy a számukra kedvezőtlen terepet, a sivatagokat, esőerdőket gyorsabban, a legtöbb esetben megállás nélkül repülik át, a táplálkozásra alkalmasabb helyeken azonban akár több napos pihenőkkel is megszakítják útjukat.
A két szalakóta október végén folytatta útját az Egyenlítő környéki esőerdőket mindössze néhány nap alatt átszelve, a déli félteke szavannáin azonban már lassabb iramban haladtak. Végleges telelőterületeiket december elejére érték el a Kalahári sivatagtól északra, Namíbia és Botswana területén.
Pétör május 20-án érkezett meg Magyarországra, területet és odút foglalt, majd párt is talált magának a Körös-Maros Nemzeti Park területén található Vásárhelyi pusztákon, Csele pedig várhatóan a második vonulási hullámban indul, jelenleg még Botswanában tartózkodik. A szalakóták egyedszáma egész Európában jelentősen csökkent, a faj több nyugat-európai országból már kipusztult. A Kárpát-medence állománya egyelőre stabil, így ennek védelme, megőrzése kifejezetten fontos a faj európai uniós jövőjét illetően. A magyarországi szalakóták vonulási útvonalai és telelőterületei a múlt év végéig teljesen ismeretlenek voltak. A hagyományos madárgyűrűzés segítségével az elmúlt több mint száz évben alig néhány visszafogási adatot sikerült begyűjteni, így a madarakat a vonulás és a telelés során fenyegető veszélyforrásokról sem volt elegendő információ.
A szalakóták évente mindössze négy hónapot töltenek Európában, idejük nagyobb részét a tavaszi és őszi vonulás, illetve az afrikai telelés teszi ki. A hosszú, évente oda-vissza tízezer kilométernél jóval hosszabb út során sok nehézséget kell leküzdeniük, az illegális vadászat, a pihenő- és telelőhelyek leromlása, a táplálékhiány, a klímaváltozás rengeteg madár pusztulását okozza. A vonulási útvonalak pontosabb ismerete segítheti a különböző veszélyeztető tényezők csökkentését, az ismert pihenő- és telelőhelyek védelmét.
A szalakótákra szerelt jeladó mindössze 4,5 gramm tömegű, a madár testtömegének kevesebb, mint öt százaléka. A műszerek segítségével fény derült a Kárpát-medence szalakóta állomány vonulási útvonalára és legfontosabb pihenőhelyeire, így a projekthez csatlakozott szerb, bolgár, ciprusi, és izraeli BirdLife partnerszervezetek közreműködésével a szervezetek munkatársai feltérképezik a megismert pihenőhelyeket és feltárják a szalakótákat fenyegető potenciális veszélyforrásokat is. Ezek megismerésével a szakemberek megtehetik az első lépéseket a madarak vonulási útvonalának védelmére a helyi döntéshozók és a közvélemény figyelmének felhívásával.
A jeladó adatainak elemzése után kiderült az is, hogy az őszi vonulás során a csaknem 7000 kilométeres távolságot a madarak három hónap alatt teszik meg, míg ugyanez a távolság a tavaszi vonulás során mindössze két hónapot vesz igénybe. Ennek legfőbb oka, hogy a madarak tavasszal igyekeznek minél hamarabb költőterületeikre érni és a legjobb területeket elfoglalni, hogy a lehető legjobb eséllyel reptessék ki fiókáikat.
(MTI)