Maláj, az óriástyúk

Egyes kutatók szerint már az ókori görög és római írók által ismertetett rhode és tangrai harci kakasok a maláji kakasok vagy azok ősei voltak. Pallas 1770 körül leírja a "Gallinaces procecea" nevű óriástyúkokat, amelyeket Dél-Oroszországi utazásai során látott. Ezek az óriástyúkok valószínűleg azonosak az úgynevezett ősmalájokkal. A malájok hazája nagy valószínűséggel India, ahonnan - Pallas szerint - az első maláj harcosokat hozták Oroszországba. Onnan pedig angol kereskedők révén kerültek Európába.

A maláj tyúk megjelenése

Maláj kakas

Az egész testnek szögletesnek kell látszania. A testtartás iránti követelmény, hogy a kinyújtott test elülső határvonala (nyak, mell és lábak) függőleges egyenest alkosson. A szárnyak magasan tűzöttek, végeikkel a testen inkább fent, mint oldalt fekszenek. A tojó testtartása valamivel kevésbé kiegyenesített és az egész állat alacsonyabb. A kakas súlya 3,5-4,5 kg, a tojóé 2,5-3,5 kg. A kakas gyűrűnagysága 24, a tojóé 22. A tojáshéj színe barnás vagy sárga.

Maláj tyúk

A maláj tyúk színváltozatai

A hat megengedett színváltozat közül a búzaszínű a legelterjedtebb. A kakas fej-, nyak- és nyeregtollazata aranybarna. Válltollai vörösek. Az evezőtollak külső zászlói barnák és a tollazat többi része zölden csillogó fekete. A búzaszínű változat tojójának tollazata ideális esetben a zsemleszínűtől a vörösessárgáig változik, sötétebb árnyalatok nélkül. Csupán a fej- és nyaktollazatban található részben fekete tollgerinc. A nyak elülső része és a mell fakó sárga, a hátsó rész barnássárga. A fekete farok- és evezőtollak szélei barnásan borsmintázatúak.