Szirti sas (Aquila chrysaetos), a legszebb ragadozó madár
A szirti sas (Aquila chrysaetos) Mexikó nemzeti madara, a legnagyobb ragadozó madár az észak-amerikai kontinensen. Ez a sasfajta Észak-Amerika legnagyobb ragadozó madara, valamint Mexikó nemzeti állata.

Ezeknek a madarak tolla sötétbarna színű, a nyaki- és a fejrészen aranybarna tollakkal. Igen gyors ragadozók, amikor a zsákmányukra lecsapnak, a repülési sebességük akár a 241 kilométert is elérheti.


ragadozo-madar-sas

A szirti sas hihetetlen sebessége és erős karmai segítségével ejti el zsákmányát, ami leginkább nyulakból, mormotából, és ürgékből áll, de ezek mellett dögöket, hüllőket, madarakat, halat, és más kisebb állatokat, valamint nagyobb rovarokat is fogyaszt. A szirti sas arról ismert, hogy akár egy felnőtt szarvast is megtámadhat. Régebb a gazdák rengeteg szirti sast pusztítottak el mivel azt hitték, hogy veszélyes a háziállatokra. Az újabb kutatások szerint a szirti sas okozta pusztítás a háziállatok körében minimális. A szirti sas ma védett állatnak számit.

 

aquila-chrysaetos


Egy szirti sas vadászterülete kb. 155 km2. A szirti sas monogám faj, párjával több évig él együtt, de az is előfordulhat, hogy életük végig együtt maradnak. A szirti sas magas helyeken fészkel, sziklák, magas fák és telefonpóznák tetején. Hatalmas fészket épít, ahová többször is visszatérhet. A tojó 1-4 tojást rak le. A fiókák 45 nap alatt kelnek ki, a költésben mind a két szülő részt vesz. Legtöbbször csak 1-2 fióka éri meg azt a kort, hogy repülhessen.


ragadozo-madarak

Ezek a fenséges sasok szinte mindenütt megtalálhatók az amerikai kontinensen, Mexikótól Alaszkáig, de a keleti parton ritkábbak. A szirti sas Európában, Ázsiában, és Afrikában is előfordul. A szirti sas a földrajzi környezettől függően lehet vándormadár is. Az Alaszkai és Kanadai szirti sasok telente melegebb helyekre vándorolnak, míg a keleti és déli részen élők ugyanott maradnak.

értékelés