Tudj meg még többet a sólyomról!

A sólyommadár egyike annak a 60 ragadozómadár-fajnak, amely a sólyomalakúak (Faciniformes) rendjébe és ezen belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozik.

Ebbe a családba sorolható a sas, a kánya, az ölyv és a keselyű is. A valódi sólyom teste zömök, lövedék alakú, hosszú, hegyes szárnyakkal és hosszúkás farokkal, a nyaka pedig rövid. Csőre horgas és fogazott, lába erős, hosszú lábujjai görbült karomban végződnek. A madár testhossza 15-63 cm, tömege 1,8 kg. Színezete fajonként változik, de az azonos neműek külseje hasonló egy fajon belül, a nőstény viszont nagyobb méretű, mint a hím.

A legismertebb fajok a kabasólyom, a vörös vércse, a verébsólyom és a kis sólyom (törpesólyom). A sólyomfélék családján belül elkülöníthető a karakarák (Caracarini) alcsaládja. A solymászatban (sólyom vagy más ragadozómadár idomítása és a vele való vadászat) a sólyom elnevezés, az erre a célra legjobban használható madarat a nőstény vándorsólymot (héja), Falco peregrinus, illeti, de a solymászok más ragadozómadárral is sikeresen vadászhatnak. (héja, karvaky, vörös vércse). Tehát a solymászat fogalma nemcsak a sólyommadár idomítását fedi, hanem az egyéb ragadozómadarakét is. Az is előfordulhat, hogy a hím vándorsólymot héjának nevezik.

A sólyom kitűnően és gyorsan repül valamint nagyon éber a levegőben. A héjánál is gyorsabb. A vándorsólyom már a 290 km/h sebességet is képes túllépni. Gyorsasága és ébersége elsőrendű ragadozóvá teszik. Általában kisebb madarakra, hüllőkre kisemlősökre vadászik. Egyes fajok rovarevők míg mások a dögöt is elfogyasztják. A sólyom a nyakánál fogva megragadja zsákmányát, belemélyeszti éles karmait és a levegőbe emeli. Legtöbbször a csőre segítségével öli meg áldozatát.

Ezek a madarak általában magányosan vagy párban élnek. A sólyom a fészkét általában magas fákra vagy sziklákra építi, de tojásait leginkább elhagyott madárfészkekbe vagy sziklapárkányra rakja le. A tojó 2-6 tojást költ és felváltva ül a tojásokon a hímmel, a fiókákról is együtt gondoskodnak. A legtöbb sólyom ritkán él 20 évnél tovább. Élettartamuk alatt négy különböző időszakon mennek át, melyeknek hosszúsága fajonként változik a madár testméretével együtt. A fióka- korszakban a szülők táplálják az utódot, mert az még képtelen a repülésre. Ez alatt az időszak alatt a fióka gyorsan fejlődik és tollazata is kinő. A fiókaság utáni időben a madár elhagyja fészkét és emberi léptékkel mérve fiatalkorúnak számít. Ekkor még a szülők keresnek táplálékot neki. Amikor képes önmagáról gondoskodni, akkor lép be az ifjúkorba és, ha eléri az ivarérettséget, akkor már felnőttnek számít.

A sólyommadarat az ember ellenségének tartották, mivel súlyos károkat okozott az állatvilágban és a baromfiudvarban. Napjainkban azonban a legnagyobb kártevők a rovarirtó szerek, amelyek veszélyeztetik és pusztítják az állatfajokat. Megkövesedett sólyom-maradványokat először Argentínában találtak, 15 millió éves és a miocén korból származik. Ma már 11 fosszilis faj ismert.