A széncinege (Parus major) a 2011-es év madara

Kedveli az idősebb tölgyeseket, fenyveseket, de a mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is elterjedt. A széncinege éppen gyakorisága miatt nyerte el ezt a „kitüntető” címet, hiszen megmutatja, hogy a lakosság részvétele a madárvédelemben meghozza eredményét. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető mind hozzájárult a faj sikeréhez.

 

A széncinege a verébalakúak rendjébe tartozik, 14 cm és 16-22 g, ő a legnagyobb a cinegefélék között. Igen színpompás madár, hasán sárga, hátán zöld tollazatú csőre és feje a két fehér arcfoltot leszámítva fekete. Télen főleg magokkal, tavasztól őszig rovarokkal táplálkozik, illetve fiókáit is rovarokkal eteti, ezért a fontos szerepet tölt be a biológiai védekezésben. A Magyarországon költő széncinegék nagy része a telet is itt tölti, kisebb részük a környező országokba „kóborol”. Természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Elterjedtségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2009-ben 14.700 egyedet gyűrűztek meg hazánkban, ezzel a legtöbbet jelölt fajok közé tartozik.

A széncinege védelméhez bárki hozzájárulhat, nem csak kertekben, de akár panellakások ablakában, erkélyein is kihelyezhetünk odúkat, etetőt és itatót. Az MME Madárbarát kert programját iskoláknak, óvodáknak, munkahelyeknek is ajánljuk. Etethetjük őket sótlan napraforgóval és faágra szúrt almával is. Fontos tudni, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják az odút, ezért a kertben talált tollas fiókákat nem kell „megmenteni”, a szülők gondoskodnak róluk.

A széncinege az emberek segítségének és nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönheti elterjedtségét, azonban a pozitív példák ellenére nem felejthetjük el, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása az élőhelyek visszaszorulása és a fajok eltűnése. 2010, a biodiverzitás nemzetközi éve kudarc volt az Európai Unió életében: nem sikerült teljesíteni az élővilág sokszínűségének fenntartására vonatkozó vállalásokat. A következő hónapok feladata – hazánk elnökletével - hogy egy új, végrehajtható és hatásos stratégiát dolgozzunk ki a következő 10 évre. Ha nem sikerül a rövidtávú gazdasági érdekek elé helyezni a környezet- és természetvédelem érdekeit, akkor a következő évtizedben már visszafordíthatatlan következményekkel számolhatunk. A széncinege példája mutatja, hogy a törekvések nem hiábavalóak, ezért az MME ismételten kéri a hazai döntéshozókat, hogy a következő fél évben tegyenek meg mindent az uniós ágazati stratégiák zöldítéséért.