- -

A barna delfin, vagy közönséges disznódelfin más néven közönséges barnadelfin (Phocoena phocoena)

A barna delfin, vagy közönséges disznódelfin más néven közönséges barnadelfin (Phocoena phocoena)
A disznódelfin vagy barna delfin kis méretű cetféle a disznódelfin-félék családjában. Ez a delfin a fogas cetek alrendjéhez tartozik a bálnákkal és más delfine-félékkel együtt.

Habár a disznódelfin kifejezést már lefoglalta a disznódelfin-félék családja, a történelemben a tengerészek és halászok mégis gyakran használták bármilyen cetfélére (Grzimek 2004).A disznódelfin halhoz hasonló vizi állat, de valójában a lélegző emlős, s tükrözi az élő organizmusok életciklusában tapasztalt fokozatos természeti fejlődést, valamint a Föld történelmének geológiai időarányát. Figyelembe véve, hogy a disznódelfin a szárazföldi emlősökhöz hasonlóan fejlődik, megfigyelhető, hogy még az úszóláb csontjai is a szárazföldi emlősök kezeihez, mellsőlábaihoz és szárnyaihoz hasonlítanak, mint az embereké, patásállatoké és denevéreké.

 

barna-delfn

A disznódelfineket hat fajba sorolhatjuk, melyek mind óceánokban élnek, legtöbbjük közel a parthoz, beleértve az uszonynélküli disznódelfint (Neophocaena phocaenoides) is, amely nagy népességben él édesvizű környezetekben is. A legelterjedtebb disznódelfin a barna delfin (Phocoena phocoena), mely az Északi féltekén túl található meg. A kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus) gyakran megakad a halászok hálóiban, s ezért, valamint kémiai vízszennyezés és élőhely elvesztése miatt szigorúan veszélyeztetett.


Áttekintés

Mivel emlősők, ezért a cetfélék melegvérűek, lélegzenek és a kicsinyeik tejjel táplálkoznak. Élő kicsinyeket szülnek, mint minden más emlős állat (kivéve a kloákásokat). A szőrzet, az emlősők egyik ismeretetőjele, jelen van a disznódelfinek esetében is, legalábbis a fejlődés bizonyos szakaszaiban, viszont a legtöbb cetéféléhez hasonlóan szinte teljesen csupaszok. Szintén cetféle vonás a hosszúkás (orsó formájú) test, melynek elülső végtagjai formálják az úszólábakat, valamint a vízszintes farokuszonnyal ellátott, lapos, bemetszett farok, melyben nincs csontozat. Mint a fogascetek alosztályának többi tagjának, a disznódelfineknek is csak egy orrnyílása van (Grzimek 2004).

barna-diszno-delfin


A közhasználatban a disznódelfin kifejezést általában a delfinekre használják. A delfin kifejezésre nincs szigorú meghatározás (Grzimek 2004), viszont általában a fogascetek delfinfélék családjára, valamint a folyamidelfinek öregcsaládjára használják.  A disznódelfinek kisebbek, de erősebbek mint a delfinek. Kicsi, gömbölyű fejük van, s a delfinfélék hegyes orra helyett tompa pofájuk van. Míg a legtöbb delfinfélének van egy gömbölyű, gumós „dinnyéje”, egy gömbölyű érzékszerv, mely az echolokalizációhoz szükséges, a disznódelfineknél ez hiányzik. A disznódelfin fogak laposak, s lapát alakúak, a delfineké viszont kónikus alakúak.  Emellett a disznódelfin hátuszonya inkább háromszögalakú, s nem görbe mint a legtöbb delfinnél és nagyobb bálnánál. (Egyes delfinféléknél és disznódelfinféléknél hiányzik a hátuszony.) Néhány disznódelfin faj egy kisebb, gümőnek nevezett púppal rendelkezik, amely a hátuszony élén található. A púp rendeltetése ismeretlen (Read 1999).

 

nagyemlos-barna-delfin


A disznódelfinek a legkisebb méretű cetfélék. Testük maximum 2.5 m (8 láb) hosszúra nőhet meg. Rendkívül inteligens és barátságos állatok. Kisméretűek miatt a disznódelfinek gyorsabban veszítikenek testhőmérsékletükből mint a többi cetfélék. Izmos alakjuknak köszönhetően le tudják csökkenteni a hőmérséklet vesztést. Vastag zsíradékuk szintén leszigeteli őket a hidegtől. Mivel kicsi méretűek, ezért a disznődelfineknek gyarkabban kell táplálkozniuk, attól függően, mennyi zsíradékot raktároznak el (Read 1999). A bálnákat, delfineket és disznódelfineket a szárazföldi emlősök leszármazottainak tekintik, s a hasad patájú állatokkal kapcsolják össze őket. Úgy gondolják, hogy kb 50 millió évvel ezelőtt kerültek a vízbe.


Delfinípusok és osztályozások

  • A disznódelfineknek általánosan hat fajtáját különböztetik meg:
  • burmeister disznódelfin (Phocoena spinipinnis)
  • dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)
  • rücskösfarkú disznódelfin (Neophocaena phocaenoides)
  • barna delfin (közönséges disznódelfin, Phocoena phocoena)
  • pápaszemes disznódelfin (Australophocaena dioptrica vagy Phocoena dioptrica)
  • kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus).


Rendszertani besorolás

Osztály: cetfélék
Alosztály: sziláscetek
Alosztály: fogascetek
Család:  disznódelfin-félék: disznódelfinek
Nemzetség:  rücskösfarkú disznódelfin
Simahátú barnadelfin, Neophocaena phocaenoides
Nemzetség: Barnadelfin
Pápaszemes barnadelfin, Phocoena dioptrica
Közönséges barnadelfin, Phocoena phocaena
Kaliforniai barnadelfin, Phocoena sinus
Burmeister barnadelfin, Phocoena spinipinnis
Nemzetség: Phocoenoides
Dall-disznódelfin, Phocoenoides dalli


delfin-kepek

A brumesiter disznódelfin az Szub-Antarktiszi szigetek környékén, valamint a mérsékelt partvidékek vizeiben található meg Dél-Amerikában, míg a pápaszemes disznódelfint már számos helyen látták, viszont úgy tűnik Dél-Amerika dél atlanti partvidékein a leggyakoribb (WDCS 2007). Másrészt, a dall disznódelfin az egyenlítőtől északra található meg, az Északi Csendes óceán meleg mérsékelt és szub-arktikus vizeiben (WDCS 2007). A közismert barnadelfin a szub-arktikus és hideg mérsékelt partvidékeken található meg az Északi Csendes óceán és az Északi Atlanti óceán vizeiben, s ez a család egyetlen faja, amely európai vizekben él (WDCS 2007). A rücskösfarkú disznódelfin megtalálható tengeri vizekben és édesvízekben is. Három helyen található meg, melyek közül az egyik Kínában a Yangtze folyóban, egy másik Japán és Korea partvidéke, a harmadik pedig Ázsia partvidéke és folyói (WDCS 2007). A kaliforniai disznódelfin csak a Kaliforniai öböl (Cortez-tenger) északi végében él, melynek sugarát 30 mérföldre korlátozzák. Ez a faj a kihalás szélén áll, melynek populációja 100 és 500 főre becsülhető fel (WDCS 2007).

Nemrégiben felfedeztek egy keveréket egy hím barnadelfíntől és egy nőstény dall disznódelfintől származik, amely arra utal, hogy a két faj akár ugyanabba a nemzetségbe is tartozhat (Read 1999).

 

uszo-delfin


A disznódelfinek életmódja

A disznódelfinek viszonylag instabil környezetben élnek a delfinekkel ellentétben, azaz gyorsabban nevelik a kicsinyeiket mint a delfinek. A nőstény dall disznódelfin és a barnadelfin gyakran szül egy-egy borjút minden évben, beleszámítva, hogy a terhesség ideje 11 hónap. Habár a legtöbb faj élettartama ismeretlen, nem találtak még példányt, amely 15 évnél idősebb lett volna (Read 1999). A disznódelfinek halakkal, tintahalakkal és kagylókkal táplálkoznak. Igaz, hogy képesek akár 200 m mélyre is leúszni, mégis általában sekély partvizekben vadásznak. Rendszerint kisebb csapatokban találhatók meg, melyek 10 vagy annál kevesebb egyedből állnak. Nagy ritkán egyes fajok többszáz állatból álló eggyüttest képeznek, de csak rövid időre. Mint minden fogas bálna, a disznódelfinnek is van ekolokalizációs rendszere, melynek segítségével képes megtalálni a zsákmányt és kommunikálni a csapattal. A disznódelfinek gyors úszók. A dall disznódelfin állítólag az egyik leggyorsabb cetféle, mely elérheti akár az 55 km/órát (15 m/s) is.  A delfinféléktől eltérően, amelyek gyakran feljönnek a víz felszínére és meglovagolják a hullámokat a hajók mellett, a disznódelfin-félék ritkán teszik ezt. A disznódelfinek kevésbé akrobatikusak és óvatosabbak mint a delfinek.



Emberi befolyás

Napjainkban a legnagyobb veszély a disznódelfinekre nézve a véletlenszerű hálóba akadás. A kaliforniai disznódelfinnek, melynek limitált az eloszlási aránya a magasan iparosított területeken, szintén akadnak területvesztési és vízszennyezési problémái.Egyes országokban a disznódelfineket húsúkért vadásszák. A disznódelfineket ritkán tartják fogva állatkertekben vagy akváriumokban, mivel általánosan nehezebben szoknak hozzá a tartályos élethez és nehezebben idomíthatóbbak mint a delfinek.

értékelés