Állatkerti élet a koronavírus alatt

Bár az állatkertek zárva tartanak a koronavírus járvány miatt, a gondozók munkában vannak és fokozottan figyelnek az emberszabású főemlősökre.

Fehérkezű gibbonok (Hylobates lar) ülnek a tavaszi napsütésben, a kifutójukban a koronavírus-járvány miatt látogatókat nem fogadó Nyíregyházi Állatparkban 2020. március 27-én.

gibbon_allatkert_koronavirus

Az új koronavírus hatása az emberszabású főemlősökre még nem ismert, ezért biztonságból az állatkert gondozói fokozottan figyelnek a fehérkezű gibbonokra. MTI/Balázs Attila

Március 15-től a a Fővárosi Állatkert is átmenetileg zárva tart a nagyközönség előtt, de a kapuk mögött tovább folyik a munka:

"Állatkertünknek erre a helyzetre is megvan az intézkedési terve, amely a döntés kihirdetésétől kezdve azonnali hatállyal életbe lépett. Bár látogatókat vasárnaptól kezdve átmenetileg nem fogadhatunk, az Állatkert maga a továbbiakban is működik. Munkatársaink ezután is a legmagasabb színvonalon gondoskodnak a kertben élő 900 különböző állatfaj több mint 10 ezer egyedéről, valamint a park növényeiről is." - olvasható az Fővárosi Állatkert honlapján.

"A Fővárosi Állat- és Növénykert normális körülmények között az év minden napján nyitva áll a látogatók előtt. Utoljára 26 éve volt olyan nap, amelyen teljes egészében zárva tartottunk, mivel 1994 előtt az volt a szokás, hogy az ősztől tavaszig tartó időszakban heti egy napon zárva volt az Állatkert. Olyan esetre, amikor a kert egymást követő több napon át is zárva tartott, utoljára 64 évvel ezelőtt volt példa.

Főemlősök és a koronavírus

Jóllehet bizonyos emberi betegségekre az állatkerti állatok, mindenekelőtt az emberszabásúak is fogékonyak lehetnek, az új koronavírussal kapcsolatban ilyen jellegű speciális intézkedések nem indokoltak - olvasható a zoobudapest.com-on. Egyrészt azért nem, mert eddig még soha nem észlelték, hogy az új koronavírus emberről majomra terjedne át. De ennél még fontosabb, hogy a budapesti emberszabásúak férőhelyeit eleve annak figyelembevételével terveztük meg, hogy a majmok általában, és az emberszabásúak különösen érzékenyek az emberi betegségekre. Ennek megfelelően az Állatkertünkben lakó gorillákat és orangutánokat a belső térben a páncélüveg hermetikusan választja el a közönségtől, a külső férőhelyen pedig (amelyet időjárási okok miatt most még nemigen használnak az állatok) szintén a páncélüveg, a szárazárkoknál pedig a nagyobb távolság biztosít védelmet a cseppfertőzéssel terjedő emberi betegségek átadása ellen. Azt, hogy különféle tárgyakat, táplálékokat hajítsanak be a kifutóban tartózkodó állatokhoz, a szárazárkok elé helyezett hálók gátolják meg.

Állatkertünkben egyébként nem új felismerés, hogy – a koronavírustól függetlenül – lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ember legközelebbi rokonságába tartozó állatok ne kaphassanak el humán betegségeket a nagyközönségtől. Egykori főigazgatónk, az intézményt 1956 ás 1967 között irányító Anghi Csaba már több mint fél évszázaddal ezelőtt kutatásokat végzett ebben a témakörben, amelynek eredményeit többek között az Állattani közlemények oldalain is publikálták. E kutatások megállapításai alapján kezdtek az 1950-es és 1960-as években üvegfalakat alkalmazni az akkori Majomház belső terében, ahol az állatokat korábban csak rács és korlát választotta el a közönségtől.

Bár a koronavírus miatt zárva tartanak az Állatkertek, a budapestiek megigérték, hogy szokásosnál is gyakrabban tesznek közzé kisfilmeket az lakókról Facebook oldalukon. Múlt héten Kuglófot, a Pálmaházban cseperedő kislajhárt leshettük meg:

értékelés