Haldokló társát gondozta egy vadon élő hím majom

A nőstény selyemmajom véletlenül zuhant le egy fáról Brazília őserdejében, a hím pedig átölelte és dajkálta, amíg haldoklott.
A tudósok "meghökkentőnek" nevezték ezt a viselkedést, amelyet korábban csak csimpánzoknál tapasztaltak. A majomcsapat domináns párja három és fél éve tartozott össze. A nőstény halála után néhány hónappal a hím elhagyta a csapatot és nem tért vissza. A rendkívüli kapcsolatról a kutatók a Primates című folyóiratban számoltak be, megfigyeléseiket egy videofelvétel közzétételével is alátámasztották.

A főemlőskutatók a közönséges selyemmajmok tanulmányozása közben figyeltek fel a majompárra. A kutatócsoport több éve figyelte a majomcsapatot Brazília északkeleti erdőségében. A munkában a Bristoli Egyetem tudósa, Bruna Bezerra vett részt egy brazil egyetemen dolgozó kollégáival.

Megfigyeléseiken 12 egyedet azonosítottak és feltérképezték a csoportban fennálló kapcsolatrendszert is. Négy felnőtt hím, három felnőtt nőstény, három fiatal és két kölyökmajmot figyeltek meg.

A csoport domináns nőstény tagjának mozgását követve lettek tanúi, amint leesett egy fáról és beütötte a fejét egy földön heverő dologba. A súlyosan megsérült állat haláltusája két órán át tartott. A hím, amely addig a két kölyköt gondozta, 45 perc elteltével vette észre, hogy párja ott hever, azonnal lement hozzá a földre és átölelte. Mellette ülve próbált meg kapcsolatot teremteni vele a következő 48 percben. Közben ölelgette és szagolgatta, sőt arra is figyelt, hogy a csoport kíváncsiskodó fiatalabb tagjait távol tartsa - mesélte Bezerra.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy nem könnyű értelmezni, hogyan fogadják a főemlős állatok a halált. A hím például megpróbált közösülni nőstény párjával. A közönséges selyemmajmok más főemlősökhöz, így a bonobókhoz hasonlóan gyakran használják a szexualitást társadalmi kötelékeik megerősítéséhez.
A tudósok megfigyelték, hogy miközben társát babusgatta, egy olyan rikoltást is hallatott, amellyel rendszerint veszélyes ragadozó közeledtére hívják fel a figyelmet a majmok, pedig nem volt a közelben ragadozó.
A kutatók nem tudják, hogy a szexuális próbálkozást és a vészrikoltást a gyász váltotta-e ki vagy a helyzetből fakadó stressz.

"Feszült helyzet eredményezhet furcsa viselkedést a hímeknél. De az is lehetséges, hogy ezekkel csak megpróbált válaszreakciót kiváltani a sérült nőstényből" - jegyezte meg Bezerra.

A közönséges selyemmajmok mintegy tíz évig élnek, a majompár ennek az időnek legalább egyharmadát együtt töltötte. Nyolc utóduk született. A kutatók szerint a nőstény halálakor megint vemhes volt.

A hím állaton a nőstény halála előtt és közvetlenül utána nem látszott pszichikai sérülés. Későbbi távozásában a csoportból azonban közrejátszhatott a társa elveszése. "A hím elvesztette domináns nősténye támogatását" - magyarázta a kutató.

(MTI)