A manátuszok

A manati dél-amerikai eredetű szó, amely a karib indiánok nyelvén emlőt jelent. Első ránézésre nagyra nőtt fókákra emlékeztetnek, masszív, szőrtelen testű állatok.

Rendszertani besorolás:

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)

Osztály: Emlősök (Mammalia)

Rend: Tehénfélék (Sirenia)

Család: Manátuszfélék (Trichechidae)

Nem: Trichechus

Nagy fókákra hasonlítanak

Három manátuszfaj van:

• Karibi manátusz (Trichechus manatus)
• Amazonasi vagy dél-amerikai manátusz (Trichechus inunguis)
• Afrikai manátusz (Trichechus senegalensis)

Testüket nem borítja szőr

A manátuszok megjelenése

Testük hossza maximálisan 4-4,5 méter lehet, testtömegük pedig maximum 600 kg, de ez fajonként változó. A fiatal állatok testén még található némi szőrzet, ez később eltűnik. Bőrük alatt vastag zsírréteg található, így csökkentik az energiaveszteséget.

A manátuszok életmódja

A manátuszok a tengeri tehenek rendjébe tartoznak, amibe beletartozik a három manátuszfaj mellett  a dugong is. A manátuszok és a dugongok az egyetlen tengeri emlősök, amelyek kizárólag növényekkel táplálkoznak és ez a jellemzőjük nagy hatással van a biológiai felépítésükre.

Mivel a manátuszok és a dugongok teljes életüket a vízben töltik, vízi növényeken élve, csak a part mentén, a tengerekben és olyan folyókban találhatóak meg, amelyeknek a vize tiszta és elég sekély ahhoz, hogy a napfény beáramoljon és segítse a növények növekedését.

Élhetnek magányosan, de csoportokban is. A csoportokon belül a családokat fűzi össze szorosabb kötelék, szükség esetén megvédik egymást.

Csoportban élnek

A manátuszok táplálkozása

A vízi növények fogyasztása a manátuszok viselkedésére is kihat, amit a testük is tükröz. Mivel a vízi növények alacsonyak tápértékben, a manátuszok naponta 6-8 órát töltenek evéssel. Minden nap testtömegük 5-10 százalékának megfelelő mennyiségű növényt fogyasztanak el (egy érett hím esetében ez elérheti akár a 100 kg-ot is.) A manátusz nagy felső ajkán bajuszszerű szőrzet nő, és két lebennyel rendelkezik, amelyeket össze tud szorítani, hogy megfogja az ételt.

A rágás következtében, az évek előrehaladtával fogaik lassan előre tolódnak, és az állkapcsuk hátsó felében új fogak nőnek, ezek helyettesítik a régieket, amelyek kihullnak. Akárcsak a többi állatnak, amely tápértékben alacsony ételt fogyaszt, a manátuszoknak is roppant lassú az emésztésük.

Szaporodásuk

Nincs meghatározott párzási időszak. A nőstény 12-13 hónapos vemhesség után egy utódot hoz világra. A borjú 30-36 kg-ot nyom, anyja mintegy két évig szoptatja. A nőstény két emlővel rendelkezik, ezek uszonya alatt találhatóak.