Ragadozók: a prérifarkas vagy kojot (Canis latrans)
A prérifarkas a kutyafélék családjába tartozó faj. A prérifarkas méretben és alakban megegyezik a középméretű collie kutyáéval, de a prérifarkas farka kerek és bozontos.

A sivatagokban és mély völgyekben megtalálható prérifarkasok testtömege kb 9 kg, kevesebb, mint a hegyvidéken élő rokonainak, melyek elérhetik akár a 22 kg testtömeget is. A sivatagi prérifarkasok világosszürkék vagy sárgásbarnák, a farkuk vége pedig fekete. A magas hegyvidékeken élő prérifarkasok bundája sötétebb, vastagabb és hosszabb; a bunda alsó része majdnem fehér színű, egyes példányok farkának vége fehér színű. Télen a hegyvidéki prérifarkasok bundája hosszú és selymes lesz, a bundájukért vadásszák őket.

 

prerifarkas



A prérifarkas előfordulási helyei

A mindenütt előforduló prérifarkas megtalálható Észak-Amerika szerte Alaszka keleti részétől New England-ig és Mexikótól egészen Panamáig. Eredetileg elsősorban az Egyesült Államok észak-nyugati részén fordult elő, de könnyen alkalmazkodott az emberi megszállás okozta változásokhoz és az elmúlt 200 évben folyamatosan elterjedt. Ma már gyakran lehet látni prérifarkast Floridában, New Englandben és Kanada keleti részén.


A prérifarkas fajrokonai

A prérifarkas egyike a Canis nem 8 fajának. Ebből négy fajt Európa, Afrika és Ázsia sakáljai alkotnak. A Canis nemhez tartozik még a szürke farkas (C. lupus), a vörös farkas vagy rőt farkas (C. rufus) és a háziasított kutya (C. familiaris) összes fajai.

 

prerifarkas-kep


A prérifarkas hangja

A prérifarkas egyike azon kevés vadállatoknak, melyeknek általában lehet hallani az üvöltésüket. Éjjel a prérifarkasok üvöltenek (egy nagyon remegő hang mely sírásra emlékeztet) és egy sorozat rövid és éles csaholást bocsátanak ki. Az üvöltések segítségével tartják fent a kapcsolatot a környéken levő más prérifarkasokkal. Némelykor a hallgatóból (ha legelőször hallja) ez az üvöltés mintegy félelmet vált ki, viszont a tapasztalt vadonban élő ember számára a prérifarkas üvöltése valójában a nyugati világ egyik énekét képviseli.

Üvöltés – a környéken élő más prérifarkasokkal való kapcsolatfenntartás. Ezenkívül még közhírré teszi a következőket “Itt vagyok és ez az én területem. A többi hím kerülje ezt a helyet, a nőstények nyugodtan követhetik a hangomat. Kérlek feleljetek és adjátok tudtomra, hogy hol vagytok, ezáltal elkerülve a nem kívánt konfliktusos helyzeteket.”

Csaholás – egy kis prérifarkas csoporton belüli ünneplést vagy kritikát jelöl. Gyakran lehet hallani játék közben a kölykök vagy fiatal állatok körében. 

Ugatás – A prérifarkas tudományos neve “Ugató kutya,” Canis latrans. Az ugatást fenyegetésnek szánják, akkor kerül sor ugatásra ha pl a prérifarkas védi az odúját vagy az elejtett zsákmányát.

Lihegés – általában a kölykök hívására alkalmazzák az eztafajta kommunikációs módot.

prerifarkas-foto


A prérifarkas farka

A prérifarkas farkát fenyegető jelként használja. Ha a prérifarkas agresszívvé válik, a farka mintegy bozontos lesz és vízszíntesen tartja.


A prérifarkas fülei

A prérifarkas hallása rendkívül kifinomult és legfőképpen a zsákmány megtalálására és a veszély megelőzésére használja. A fülek elhelyezése és mozgatása jelzi a prérifarkas hangulatát és rangját.


A prérifarkas orra

A prérifarkas szaglása igazán kifejlett, a zsákmány és a dög  megtalálásában segít neki. Ugyanakkor a szaglásának köszönhetően detektálja a más prérifarkas által hagyott territoriális szagjelet.


A prérifarkas lábfeje

A prérifarkas mellső lábain 5 ujj található, beleértve a fűkörmöt (az 5ik ujj maradványai) míg a hátsó lábain 4 ujja van. A prérifarkas ujjonjáró, ami annyit jelent, hogy járáskor csak a lábujjaival érinti meg a földet.

 

alvo-prerifarkas



A prérifarkas viselkedése

A világon az egyik legalkalmazkodóbb állat, képes megváltoztatni a szaporodási szokásait, étrendjét és szociális dinamikáját, ebből kifolyólag többféle természetes környezetben is képes megélni. Egyedül, párban vagy falkában, a prérifarkas a területét vizelettel való megjelöléssel tartja meg. Ezenkívül üvöltésüket is felhasználják területük megvédésére, a szociális kötelék megerősítésére és az általános kommunikálásra. A prérifarkasok könnyen átugornak egy 2 méteres kerítést vagy falat. Láttak már olyat is, hogy a prérifarkasok egy 4 méteres drótkerítésen másztak át.   

Habár általában a prérifarkas saját maga ássa ki a búvóhelyét, némelykor egy régi borz "lakását" szélesíti ki vagy a sziklafal egy természetes repedését foglalja el. A búvóhelyeket általában nem lehet látni, de elég könnyen felfedezhetőek a búvóhelyektől elvezető nyomok miatt. A prérifarkas a búvóhelyet szülésre és alvásra használja. A prérifarkas nem hibernál.  Szaglása, látása és hallása rendkívül kifinomult, ezekhez társul még a jó alkalmazkodóképessége, mindezen tulajdonságoknak köszönhetően képes megélni a vadonban és alkalomadtán a nagyvárosok külvárosaiban egyaránt.

 

prerifarkas-a-mezon



A prérifarkas élőhelye

A prérifarkas a délnyugati sivatag összes területein megélhet, az alacsony völgyektől egészen a legmagasabb hegygerincekig, de legfőképpen a nyitott síkságokon, füves térségeken és magas fennsíkokon. A nyitott préri (füves térség) a természetes környezete, viszont a táplálék miatt bárhová képes elvándorolni.


Táplálék és vadászat

A prérifarkas elvándorol területéről és éjjel-nappal vadászik, gyorsan szaladva könnyen elkapja zsákmányát. Változatos étrendje van, mindenfélét megeszik,amit a terület nyújt neki. Főként hússal és hallal táplálkozik, frisset vagy dögöt és némelykor gyümölcsöt és zöldséget is fogyaszt. Volt már olyan eset, hogy a prérifarkas juhot, baromfit és egyéb állatot ejtett áldozatául, azért mégsem táplálkozik háziállatokkal. A táplálkozási szokásokat tanulmányozó felmérés szerint a prérifarkas étrendjébe beletartoznak az egerek, nyulak, ürgék, egyéb kisrágcsálók, rovarok, akár hüllők is, a vadnövények gyümölcsei és bogyótermései.  

A prérifarkas alkalmazkodó ragadozó, mely többféle vadászati technikát is bevet ahhoz, hogy elkaphassa a kisemlősöket, mint például nyulakat és ürgéket, melyek az étrendjének a javát teszik ki. Habár a kis zsákmányra egyedül vadászik, a nagyobb emlősök esetében, például az őz vagy póni esetében viszont más prérifarkasokhoz társul. A prérifarkas gyakran a kitűnő szaglásának köszönhetően találja meg a zsákmányát, aztán 20-30 percig cserkészve vadászik rá mielőtt lecsapna rá. Kitartásának köszönhetően nagyobb távolságokra is képes kergetni a zsákmányát és aztán amikor a zsákmánya kivan fáradva, hirtelen lecsap rá.  
A száraz évszakban próbálnak vízért ásni vagy találni egy szarvasmarha itatót, hogy vizhez juthassanak. Az étrendjükből is nyernek vizet. Minden amit megesznek vizet tartalmaz. A sivatagban nő a kojot dinnyének nevezett növény. Az emberek számára borzasztó íze van, de nedvességet szolgáltat, talán a prérifarkasok és a pekarik az egyetlen állatok, melyek megeszik ezt a növényt. A városi prérifarkasok könnyebben hozzájuthatnak az úszómedencékhez, kutya itatótálakhoz, mesterséges tavakhoz stb.

 

csodaszep-prerifarkas


A prérifarkas szaporodása

Januárban, a párosodási időszak elején számos egyedülálló hímnemű prérifarkas körbeveszi a nőstény prérifarkast, udvarolgat neki, de a nőstény csak egyikükkel párosul. A nőstény és a hím prérifarkas együtt töltik idejüket mielőtt párosodásra kerülne a sor januárban vagy februárban. A nőstény egy évben 3-9 kölyökből álló almot hoz a világra, általában ez áprilisban vagy májusban történik, amikoris bőven van tápláléka. A vemhességi idő 63-65 nap.


A kölykök vakon születnek egy odúban, de kb 14 nap múlva kinyitják szemeiket és egy pár nap múlva kijönnek az odúból. 5-7 hétig szopnak és 3 hét után kezdenek félkemény táplálékot enni. A hím felöklendezett táplálékkal próbálja eltartani a családot, a nőstény nem engedi be a hímet egészen az odúba.  A kölykök 6-10 hetes korukig élnek és játszanak az odúban, aztán az anya prérifarkas vadászni viszi őket. A család fokozatosan feloszlik, ősszel már a kölykök egyedül vadásznak. Egy éven belül már ki-ki a maga útjára megy, elhatárolják a saját területüket, vizelettel jelölik meg a területüket.

 

preri-farkas



A prérifarkas fajfenntartása

A prérifarkas egyike a legvitatottabb állatoknak. A mezőgazdasági érdekek megkövetelték a prérifarkasok számának bármilyen formában kordában való tartását, ezáltal megakadályozva a lehetséges haszonállatok elvesztését. A környezetvédők azon véleményen vannak, hogy a prérifarkasoknak fontos szerepük van a természet egyensúlyának megőrzésében. Egyes emberek azt vélik, hogy a prérifarkas felelős egyes vadállatfajok számának a csökkentéséért. A biológusok egyeznek abban, hogy a haszonállatokra veszélyt jelentő prérifarkasokat el kell pusztítani, viszont maga a faj nem feltétlenül ártalmas, mert az étrendje nagyjából kártékony rágcsálokból áll. A biológusok egyetértenek abban is, hogy a prérifarkasok nem jelentenek tartós veszélyt a vadvilág más populációira nézve. Tehát a prérifarkas továbbra is vitatéma.    a

értékelés