5
Mérges állatok - avagy 5 halálos állati méreg
Mérgeket az ember már ősidőktől fogva használ gyógyításra, így nem meglepő, hogy például a varangyos béka szárított bőre a középkorban a vízibetegség gyógyszereként volt használatos. Dél-Amerikában élnek kicsi, alig három cm-es békák, (Dendrobates genus) amelyeknek a bőrmérge a legerősebb állati eredetű mérgek közé tartozik.

Ezeket a békákat az indiánok használták. Összefogták őket, nyársra húzták és a tűz fölé tartották. A békák bőréből a hő hatására kifolyt méregcseppeket az indiánok edényekbe gyűjtötték és a nyilaikat kenték be a folyadékkal. Egyetlen kis béka mérgével csaknem 50 nyilat tudtak megmérgezni. Az így preparált nyílnak már a karcolása is képes volt a kisebb állatokat teljesen megbénítani.

 

 

nyíl béka

 

Állati mérgek - mérges állatok

Az állatok nem azért termelnek mérget, hogy az ember ellen használják fel. Két oka van a méreg termelésüknek:

1. Olyan állatok termelnek mérget, amelyek nem mozognak gyorsan.

2. Nincsenek erős védekezési módokkal felszerelve az ellenségeikkel szemben.

Ezek az állatok védekezésül „kémiai fegyverzetet" fejlesztettek ki. Ilyenek azok a mérgek, amelyeket az állat bőrében levő mirigyek, vagy szemölcsök választanak ki, és amelyek megakadályozzák az ellenséget abban, hogy elejtse, vagy megsebezze őket. Ilyen passzív mérge sok állatnak van, például a kétéltűek bőre is különböző méreganyagokat választ ki. A szalamandra, béka, a varangy, az unka bőre mérget izzad ki, de ezeknek legnagyobb része az emberre ártalmatlan. Még a szalamandrák, és a varangyok bőrmérge se okoz nagyobb bajt, legfeljebb gyulladást, ha kézbe vesszük az állatot és esetleg túl sok bőrméreg jut a kezünkre. Fontos azonban, hogy ha a méreg a véráramba jut, akkor már veszélyesebb, sőt, némely esetben a kígyóméreg erejével is vetekedhet.

 

A halak mérge

Passzív mérge nagyon sok halnak van. Ezeknek a halaknak legnagyobb része úgy védekezik, hogy az uszonyaik tüskéi mérgesek. De vannak olyanok is, amelyeknek a teste -bőre vagy a húsa tartalmaz mérget. Legalább 600 halfaj védekezik passzív méreggel. A nagyon furcsa küllemű, tüskés uszonyú tengeri halak nagy része ilyen.

 

 

tüskés hal

 

 

A rovarok mérge

Több rovarnak is van védekező mérge, elég ha csak azokra a hernyókra gondolunk, amelyeknek a szőre mérget tartalmaz. A kőrisbogár kantaridinje erős hólyagösszehúzó szer. A kantaridin erős bőrgyulladást idéz elő, de ha a gyomorba jut, akkor nagyon veszélyes lehet. A kőrisbogár ősidők óta használt népi gyógyszer, sőt gyilkos méreg. Állítólag halálos ítéletek végrehajtásához is használták.

Az afrikai busmanok is használtak nyílméregnek rovarmérget. Két levélbogár, a Diamphidia simplex és a Blepharida evanida lárváiból vonták ki a mérget, ami szintén gyilkos szer.

A védekezést szolgálja több rovar aktív mérge is. Ilyenek a méhek, darazsak, egyes hangyák mérgei.

Kígyóméreg

Veszedelmesebbek azok az állatok, amelyek nem védekezésül használják a mérgüket. A különböző skorpiók, százlábúak, a pókok és a kígyók egy része is ide tartozik. A méreg ezeknél az állatoknál elsősorban a zsákmány elejtésére való. Ezenfelül a méreganyag az emésztést is elősegíti.

 

 

fekete mamba

 

 

 

A kobra például a mérgével megölt patkányt négy nap alatt emészti meg. De az olyan patkányt, amelynek a testébe nem került kígyóméreg, kereken 2 hét alatt tudja csak megemészteni! A mérges kígyók közül a kobrák és a mambák támadják meg az embert, egyébként a kígyómarást mindig védekezésnek kell tekinteni. A fekete mamba a leggyorsabb kígyó: megmérték a sebességét egy 47 méteres szakaszon, és a kígyó 11 km/ óra gyorsasággal tette meg az utat. A csörgőkígyó feje például 2m/sec gyorsasággal csap az áldozat felé.

 

 

cobra

 

A pókméreg

Nagyjából ugyanez a helyzet a pókoknál is, az elejtett zsákmányba kerülő méreg már az emésztőcsatornán kívül megkezdi a táplálék lebontását.

A 25 ezer pók közül egyetlen családot leszámítva, mind aktív mérges állat. Ebbe az állatrendbe tartozik a legtöbb mérges faj!

 

 

mérges pók

 

Forrás: Koroknay István: Az állatok nagy képeskönyve

Ennek ellenére szerencsére csak néhány pók marása veszélyes az emberre. Ezek között is csak a trópusi- főleg dél-amerikai, ázsiai, és ausztráliai -fajok okozhatnak komolyabb bajt. A pókméreg is felhasználható az ember számára. Egy dél-afrikai néger törzs például egy Mygale pók mérgét az Amaryllis disticha nevű növény hagymájával keverte össze, és ezzel a keverékkel kente be a nyilait. Ma a pókmérget - akárcsak a kígyómérget - gyógyászati célokra használják.

MÉG TÖBB MÉRGES PÓK>>

Emlősök mérge

Mérges madár nincs, az emlősök közül pedig a kacsacsőrű emlősnek és a hangyászsünnek van mérge, mégpedig a hátsó lábán található méregmirigyben, és egy mozgatható sarkantyúban, amellyel megsebzi az áldozatát és eljuttatja a testébe a mérgét. Egyes állatok immunisak az állati mérgekre. A sünnek és a tyúkoknak például nem árt a kantaridin, bátran megeszik a kőrisbogarat, a monguz pedig a kobra mérge ellen védett. Az ishneumon, sőt a disznó is bizonyos fokig védett a kígyóméreg ellen.

hozzászólások
értékelés