Tenyésztő vagy szaporító?

Bizony, az ember legjobb barátja, a kutya, nem kevés hányattatáson megy keresztül, mire eljut gazdájához, és még akkor sem biztos, hogy szép jövője lesz. De vissza a kezdetekhez.

Tudta, hogy Magyarországon 10-ből 9 kutya illegális úton születik vagy cserél gazdát?

A legtöbbjük fajtisztaként hirdetve, úgynevezett szaporító telepekről származik, avagy a nem csak hírük miatt horrorisztikus “kutyagyárakból”.

Mit csinál egy szaporító?

Manapság hazánkban 100 ezer forinttól olcsóbban nem igazán lehet tenyésztőtől kutyát venni, azonban aki ennyit nem tud rááldozni a leendő házikedvencre, az inkább gondolja át, képes lesz-e megfelelően gondoskodni egy állatról.
Ezzel szemben a szaporítóknál általában folyamatosan és nagyon kedvező áron kaphatunk kölyökkutyákat, ők illegális keretek között bonyolítják az eladásokat.

Tenyésztő kontra Szaporító

Szembetűnő különbségek vannak a tenyésztők és a szaporítók tevékenységei között, amelyekre nem árt, ha te is odafigyelsz:

Az egészség minősége: Egy tenyésztő igyekszik betegségektől mentes, jól lekövethető családfajú, egészségügyi szűrésekkel rendelkező állatokat kiadni a kezei közül.
Ellenben a szaporító célja a mennyiség, nem a minőség. Tenyészállataik 8-10 hónaposan szülnek, majd 5 éves korukban, kizsigerelve megválnak tőlük. Példaként olvass utána Vackor történetének!
Specializáció: A tenyésztő 1-2 fajtára specializálódik, míg a szaporító igyekszik mindig bővíteni “repertoárját” az aktuálisan felkapott típusú kutyusokkal.
Körülmények: Egy tenyésztő szívesen megmutatja a kölykök szüleit, valamint élőhelyüket, és büszkélkedik kiállításaival.
Ezzel szemben a szaporító általában egy semleges terepen adja át a kiskutyát, leplezve, hogy távolról sem normális körülmények között élnek.
Ellátás: A tenyésztő mikrochippel, orvosi oltásokkal, féreghajtóval, a szükséges papírokkal és állatorvosi elérhetőséggel adja tovább a gazdinak a kölyköt. Ellentéte nem ad törzskönyvet, elmaradnak az oltások, nincs a kutyusban mikrochip sem.
Alaposság: A tenyésztő szeretné megismerni a vevőt és annak óhajait, megválogatja, hogy kivel kerül az üzlet lebonyolításra. A szaporítót nem érdeklik ezek, csak elvitelre kerüljön a kutya.
Időzítés: A tenyésztőtől 8 hetes kor előtt semmiképpen, viszont a szaporítótól már akár 6 hetesen elhozhatja a kicsit.
Jogi körülmények: A tenyésztő adásvételi szerződéssel, garanciával bocsát eladásra állatot és kiköti, hogy tovább nem adható. A szaporító csak úgy minden nélkül a kezébe nyomja.
Érdeklődés: A tenyésztő nyomon követi a kiskutya életet, időnként érdeklődik a hogyléte iránt, esetleg tanácsokat is ad. A szaporító nem törődik a továbbiakban az apró ebbel, a reklamációt pedig felejtse el az ember.