-
csomagoló,faipari gépmunkás
-
Betanított munka
-
ÁLTALÁNOS ASSZISZTENSI pozíció
-
Intézményvezető
-
Értékesítési asszisztens
-
Partnereinknek munkatársakat keresünk
-
Technikus / Állványszerelő
-
Konyhai kisegítő (Göd)
2022. 06. 26
-
Operátor
2022. 06. 23
-
Eladó
2022. 06. 25
-
Targoncavezető
2022. 06. 26
-
Faipari kisegítő
2022. 06. 26
-
Projekt mérnök
2022. 06. 26
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »

A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik.
A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat. Az első vizsgálatban a kutatók megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok a kísérletvezetővel élelem jelenléte nélkül, majd miután kaptak tőle pár falat ennivalót. Miután enni kaptak, a malacok és a kutyák is többet fordultak az ember felé és gyakrabban értek hozzá, többször néztek fel az arcára. Érdekes különbség viszont, hogy ha nem vártak élelmet, akkor csak a kutyák néztek az emberi arcra, a malacok nem.

Egy másik tesztben az állatok két rejtekhely közül választhattak többször egymás után. A kísérletvezető mindig mutatással jelezte, hogy a kettő közül melyik tartalmaz élelmet. Úgy, hogy előzetesen nem tanították az állatokat erre, csak a kutyák követték a mutatást, a malacok nem. Viszont a malacok sem véletlenszerűen választottak, csak a szociális jelzés helyett ők inkább egy oldalválasztós stratégiát követtek, ugyanahhoz a rejtekhelyhez mentek újra és újra.
A tanulmány, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), az MTA Lendület program és az ELTE támogatásával valósult meg, az Animal Cognition-ben jelent meg Comparing interspecific socio-communicative skills of socialized juvenile dogs and miniature pigs címmel.