-
Szállodai recepciós állás
-
Kőműves
-
sofőr
-
takarító
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Csomagoló - Webshop Munkatárs
2024. 12. 04
-
Lead Security Provisioning Analyst
2024. 12. 08
-
Kyburzos kézbesítő
2024. 12. 09
-
Szolgáltatásirányítási vezető
2024. 12. 09
-
Senior Enterprise Architect
2024. 12. 09
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik.
A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat. Az első vizsgálatban a kutatók megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok a kísérletvezetővel élelem jelenléte nélkül, majd miután kaptak tőle pár falat ennivalót. Miután enni kaptak, a malacok és a kutyák is többet fordultak az ember felé és gyakrabban értek hozzá, többször néztek fel az arcára. Érdekes különbség viszont, hogy ha nem vártak élelmet, akkor csak a kutyák néztek az emberi arcra, a malacok nem.
Egy másik tesztben az állatok két rejtekhely közül választhattak többször egymás után. A kísérletvezető mindig mutatással jelezte, hogy a kettő közül melyik tartalmaz élelmet. Úgy, hogy előzetesen nem tanították az állatokat erre, csak a kutyák követték a mutatást, a malacok nem. Viszont a malacok sem véletlenszerűen választottak, csak a szociális jelzés helyett ők inkább egy oldalválasztós stratégiát követtek, ugyanahhoz a rejtekhelyhez mentek újra és újra.
A tanulmány, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), az MTA Lendület program és az ELTE támogatásával valósult meg, az Animal Cognition-ben jelent meg Comparing interspecific socio-communicative skills of socialized juvenile dogs and miniature pigs címmel.