Állatkínzással vádolták a huszárruhás magyarokat

Egy helyi lakos jelentette fel a magyarokat, amikor meglátta a lesoványodott és sérült lovakat. A huszárok Magyarországról indultak, több mint kétezer kilométert tettek meg Svédországig. Finnországon és a Baltikumon keresztül lovagoltak volna vissza Magyarországra - tájékoztatott az MTI.

Tore Lomgárd rendőr nyilatkozata szerint a huszárruhás magyarok elismerték, hogy a lovak a hosszú út miatt fáradtak és megviseltek, de azt tagadták, hogy bántalmazták volna az állatokat.

A magyarokat végül bizonyíték hiányában felmentették az állatkínzás gyanúja alól. A rendőrség lezárta az ügyben a nyomozást, mivel a szándékos állatkínzást nem lehet bizonyítani, de a lovak még mindig a svéd hatóságnál vannak. A helyi állatorvos szerint a lovaknak legalább két hónapig pihenniük kell.

Szakvéleményre van szükség az út folytatásához

Csepin Péter, a várpalotai Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző- és Sport Egyesület vezetője úgy tájékoztatott: július 3-i szabadon bocsátásuktól számítva nyolc nap áll a lovasok rendelkezésére, hogy a helyi főállatorvos szakvéleményét beszerezzék útjuk folytatásához.

Útközben a huszárok

Beszámolt arról, hogy a társával, Bakó Sándorral és két lovukkal már négy napja pihentek Amal városában: az egyik lovuk lába beszűrődött (duzzanat keletkezett rajta), azt kezelték, majd állatorvost is hívtak, amikor egy állatvédő feljelentése alapján a rendőrség vasárnap magánfogdába vitte őket. Az állatkínzás vádját ejtették velük szemben és kedden kiengedték őket a fogdából.

Az ország jóhírét akarták vinni a lovasok

- A lovaink erősek, egészségesek, jó formában vannak, hozzá vannak szokva a nagy teljesítményhez - hangsúlyozta a nyilatkozó. Elmondta, hogy társával április 7-én indultak Várpalotáról az Északi Portya elnevezésű útjukra, és eddig háromezer kilométert tettek meg hagyományos huszár viseletben. Útjuk céljának nevezte, hogy felelevenítsék a magyar huszár- és lovas hagyományokat, népszerűsítsék a lovas sportot, a tartalékos katonai szolgálatot (mindkét lovas önkéntes tartalékos), valamint jó hírét vigyék az országnak, és kapcsolatokat teremtsenek.

Csepin Péternek ez a hetedik - lóháton megtett - hosszú utazása. Szellő lovával például 2005-ben elment Portugáliába és vissza, majd egy csaknem ötezer kilométeres utat tettek meg; másik lovuk, Kőrös (amely miatt Svédországban megálltak), szintén megtette a portugál utat, s megjárta a Törökország-Magyarország útvonalat.
Elmondta: nemcsak az állatkínzás vádját ejtették ellenük, de a lovaikat sem vették el tőlük, ám csak állatorvosi szakvélemény birtokában folytathatják útjukat Amal városából. A hivatalos iratok beszerzésében, fordításában a magyar konzulátus és a svéd vendéglátók is segítenek - fűzte hozzá.

Nem adják fel

Csepin Péter hangsúlyozta: nem aggódik, hiszen lovaik jó állapotban vannak, terveiket pedig nem adják fel; amint lehet, indulnak tovább a nyolcezer kilométeres úton, Finnország-Észtország-Lettország-Litvánia- Lengyelország-Kelet-Szlovákia-Kelet-Magyarország érintésével november végén, december elején érkeznek Várpalotára. Azt is elmondta, hogy az utat Várpalota városa és magánszemélyek, nem pedig a Honvédelmi Minisztérium finanszírozza.

(MTI)