- -
Hogyan látnak a lovak?
A lónak mint zsákmányállatnak a lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Hogyan képes erre?

A ló a legkisebb mozgást is érzékeli

A lónak mint zsákmányállatnak lehető legszélesebb területet kell átlátnia, hogy a veszélyeket minden irányból észlelhesse. Legelés közben csupán a fej kis fordításával egész környezetét belátja. A szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles, de csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli.

 

ló, szem, látás
1. Ábra: A ló térlátása


4: egy szemmel látott terület, 3: két szemmel, térlátás, W: holt tér

 

Ha tisztán lát, akkor biztonságban érzi magát

Ezért ijednek meg könnyen a lovak, ha valami hirtelen megmozdul a környezetükben. Látják a mozgást, de nem tudják, mi az és milyen messze van. Ezért, ha tehetik, feléje fordulnak és mindkét szemmel megvizsgálják. Az ember képes a közeli és a távoli tárgyakat is élesen látni, mert szemmozgató izmai a szemlencse görbületét megváltoztatják, ezáltal a szem belsejébe lépő fény mindig éles képet rajzol az ideghártyára. A ló esetében ez kevésbé lehetséges, mert szemmozgató izmai nem elég fejlettek. Ezt a hátrányt a természet úgy egyenlítette ki, hogy az ideghártya távolsága a lencsétől nem mindenhol egyforma, a ló fejének felemelésével vagy leengedésével képes a fénysugarakat az ideghártya más-más pontjára irányítani, ezáltal a kép élességét változtatni. Minél távolabbi tárgyat néz a ló, annál magasabbra kell emelnie a fejét. Fontos tehát, hogy a biztonságérzet eléréséhez nélkülözhetetlen tiszta látás elérése feltételezi a fej és a nyak szabad mozgását! Ez az egyik oka annak, hogy a ló néha kimondottan harcol a fejéért. A másik, hogy a túlzott mozgáskorlátozás pánikba hajszolja a lovat.

 

ló, látás, szem
2. ábra: A ló szemének hosszmetszete.


Fejét magasabban vagy alacsonyabban tartva különböző távolságban levő tárgyakat képes élesre állítani, mert ezáltal a fénysugarak az egyenlőtlenül görbült rerina más-más részére esnek

A lovak a színeket is másképpen látják, mint az ember. Látnak színeket, de színspektrumuk szűkebb.

 

ember, ló, szín
3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma


3. ábra: Az ember és a ló látóspektruma

Úgy tűnik, legjobban a sárgát, narancssárgát és pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, a kékkel azonban már problémáik vannak. A lovak hasonlóképpen látnak, mint a színvak emberek, vagyis nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a piros és zöld színt, valamint, hogy sok mindent többé vagy kevésbé kéknek, sárgának vagy szürkének látnak.

A bűvös receptorok

Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor van: pálcika alakú és csapsejtek. A vékony, rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív állatoknál fordulnak elő nagy számban. A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika alakú, mint csapsejtje van, így sötétben sokkal jobban látnak, mint az ember, sőt, egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok. Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.

Mire jók a csapsejtek?

A színlátáshoz mindenesetre a kisebb számban jelenlévő csapsejtek fontosabbak. Kék, piros vagy zöld fényt nyelnek el, és ez alapján kék, piros és zöld csapokra osztották fel őket. Minél több csaptípusa és látófestéke van egy állatnak, annál szélesebb a spektruma a befogott fénynek. Az ember és az emberszabású majmok rendelkeznek mindhárom csaptípussal, ezért őket trichromát látásúaknak nevezik. Több színárnyalatot meg tudnak különböztetni, mint a dikromát ló. A lovaknak a kutyákhoz és más emlősökhöz hasonlóan csak két csaptípusuk van.

 

ló, ember, látás
4. ábra: Az ember és a ló által látott színek
értékelés