Kinek a bundáját hordjuk? Vizsgáld meg a prémgallérod!

Ruhavásárlás szempontjából a tél egyet jelent a melegebb öltözékek beszerzésével. Nem mindegy azonban, hogy milyen alapanyagból készült kabátot vásárolunk, egyes darabok létrejöttét szabályos tömegmészárlás előzi meg.

Jennifer Lopez, Victoria Beckham és Kate Moss is bukik a bundára

Emberi testre szabott állattemetők

Szőrmét csak élő állat és buta ember hord, mondja a tudatos vásárló, aki állatvédő révén a pamutot, az orkánt vagy a vásznat, esetleg a műszőrmét részesíti előnyben. 1-1 bundakabát elkészítéséhez 20 róka, 50 nercbunda, 150 csincsilla minimum szükséges. A felhasznált állatmennyiség a termék méretétől függően több is lehet. Az Orpheus Állatvédő Egyesület felmérése szerint kedvelt termékek 2005/2006-os ruhakollekciókban a bundák mellett a prémgallérok, sapkák, állatsálak, de fogynak a subaszerű ágyelők (egész állatprémek) is.

Törvényesen ölnek...

Az 1998. évi Állatvédelmi Törvény II. fejezetének 11. §-a az állatok védelmének általános szabályai kapcsán így rendelkezik: "az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül... a prém termelése" is. A törvény arról is rendelkezik, hogy a prémcélú állatok kivégzését kábításnak kell megelőznie, ez sok esetben nem így történik.

Hogyan készül a bundakabát? A prémgallér? A bundasapka?

1. Tenyésztés, feldolgozhatóvá nevelés
Az apró gerinceseket ezrével szaporítják az erre kialakított telepeken. A prémcélú rókák tucatjainak tenyésztésére/nevelésére a vállalkozók a feldolgozóval papíron előre leszerződnek. Ingerszegény, mozgástér nélküli környezetben (apró kis bokszokban) válnak feldolgozhatóvá a kabátalapanyagok.

2. A kivégzés
Az állat szőre érdekében - ha az állat prémje elérte a megfelelő minőséget - a feldolgozó cég kirendeli a nevelőtelepre a böllért, aki szőrkíméletesen (olykor sorozatban több száz állatot) dolgoz fel. Az apró gerinceseket (pl. csincsillákat, hörcsögöket) elgázosítják, a nagyobbakat (pl. rókákat) elektromos feszültséggel zárják rövidre. Mindkét technológia közben az agónia és szenvedés hosszú percekig is eltarthat. Két nagy halom marad: a húscafatos állattestek és az osztályokba csoportosított nyers prémek.

3. A késztermék
A szőröket szűcsök, szabók veszik kezelésbe, és az "alapanyagokból" exkluzív termékeket varázsolnak. A készterméket némi marketinggel, horribilis haszonnal értékesítik. Némely bunda ára több millió forintra is rúghat.

Ősszel - tél elején szezonális jelleggel az egész országban nyitnak a plázák - hipermarketek üzletsoraiban prémkereskedések, melyek fő célja az alkalmi profittermelés, a vásárlói befolyásolás.

Mit tehet a tudatos vásárló az állatok védelmében?

Radikális fellépés (festéköntögetés vagy rongálás) helyett vásárlói szokásainkkal irányíthatjuk a piacot. Ha nem vásárolunk szőrmét, csökkenni fog a kereslet, és évek alatt a prémcélból elpusztított állatok száma minimalizálódhat. Míg az őskorban a nomád embernek létfenntartásához kellett, addig az összkomfort emberének pusztán divatból van szüksége az állatok kegyetlen öldöklése révén készített bundákra, sapkákra, gallérokra.

Ne vásárolj szőrmét, Te is légy Állatvédő!