Mi legyen az év madara 2013-ban?
A tavalyi kezdeményezés sikerén felbuzdulva, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az idén is a lakosság döntésére bízza, hogy mi legyen a következő év madara.

A 2012. május 15-ig tartó internetes szavazás eredménye alapján indítja el a civil szervezet a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette azt tavaly az egerészölyv esetében is.


2013-ban az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag lehet az év madara


A cél olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani.


Az erdei fülesbagoly


Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak.

 


Telelő erdei fülesbagoly

 

ev_madara-2013-erdei_fulesbagoly
Az erdei fülesbagoly, a legismertebb bagolyfajunk

 

Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.


A fürj


A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt.

ev_madara-2013-furj
Akár a fürj is lehet az év madara 2013-ban

 

A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést – és egyben problémát – az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a kemizálás, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.


A gyurgyalag


A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók − a telet Afrikában tölti − és a legkésőbb érkezők közé tartozik. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj.

 

ev_madara-2013-gyurgyalag
A gyurgyalagot számos veszély fenyegeti

 

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

hozzászólások
értékelés