-
karbantartó
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Munkaügyi, Bér ügyintéző
-
sofőr
-
Szállodai recepciós állás
-
Óvodapedagógus
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Fiókvezető | Esztergom
2024. 12. 11
-
Csomagolásfejlesztő Munkatárs
2024. 12. 13
-
Projektmérnök
2024. 12. 13
-
Lead Project Manager
2024. 12. 13
-
Könyvelő
2024. 12. 13
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Az ámbráscetek által a bélfal védelmére kiválasztott szürke, néha feketés, viaszos állagú illatos ámbra évszázadok óta a parfümgyártás alapanyaga, mivel megakadályozza az illatok felbomlását.
Amikor a bálna kiöklendezi az ámbrát, az reakcióba lép a sós tengervízzel, megszilárdul és lerakódik a partokon. Moby Dick című klasszikus művében Herman Melville aprólékosan leírja, hogyan gyűjtik be az ámbrát az óceán partjain.
Ámbráscetek menekülhetnek meg
A tudósok régóta keresik e ritka, drága alapanyag (kilója 10 ezer dollárba, azaz több mint 2 millió forintba kerül) ipari anyaggal történő kiváltását, annál is inkább, mert az ámbrát tekintik a bálnavadászat egyik fő indokának – mondta el Joerg Bohlmann, a vancouveri Brit Columbia-i Egyetem tanára.
Veszélyben az ámbráscetek |
A kutató szerint a fenyőkben, illetve a zsályalevélben található cisz-abienol nevű molekula helyettesítheti az ámbrát a parfümgyártásban, mert szintén képes az illatok konzerválására. A molekula kiválasztása azonban továbbra is igen nehéz és költséges.
A balzsamfenyő válthatja ki az ámbrát
"Most fedeztünk fel viszont egy balzsamfenyőgént, amely még alkalmasabb e természetes tulajdonságok előállítására, és amely olcsóbbá és hatékonyabbá teheti a gyártást" – mondta Joerg Bohlmann, aki kollégájával, Philippe Zerbe-bel a napokban tette közzé tanulmányát a Journal of Biological Chemistry című szakfolyóiratban.
Bohlmann szerint a balzsamfenyő génje élesztőbe illesztve lehetővé teszi a cisz-abienol ipari méretű gyártását, és így az ámbra kiváltását a parfümgyártásban.
Fenyő az ámbra helyett |
"Ha megkérdezik az embereket, mivel illatosítanák magukat szívesebben, bálnahányadékkal vagy fenyőgyantával, nyilván nem az első megoldást választják" – tréfálkozott a kutató.
A Brit Columbia-i Egyetem engedélyezni fogja egy biotechológiai vállalatnak a felfedezés kereskedelmi célú hasznosítását.
(MTI)