Vércse valóságshow a nagyfeszültség alatt

Legújabb közös akciónknak, a bekamerázásnak köszönhetően pedig már a nagyközönség is közelről figyelheti ezeket a szép és hasznos madarakat. " – mondta Tari Gábor, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) vezérigazgatója. A MAVIR ZRt. végzi az átviteli (nagyfeszültségű) hálózat fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását, annak érdekében hogy a fogyasztókhoz minden pillanatban akadálytalanul eljuthasson az áram. Nem is gondolnánk elsőre, hogy ehhez a feladathoz a madárvédelem is hozzátartozik, pedig a madarak védelme a mindennapokban a fogyasztók védelmét is jelenti.

Ha egy madár rossz helyen száll le vagy épít fészket egy oszlopon könnyen baleset éri – ez pedig a madár sérülése, esetleg pusztulása mellett zárlatot okozhat a vezetéken és áramkimaradást a háztartásokban. A villamos szakemberek és a madárvédők ezért dolgoznak évtizedek óta azon, hogy minél biztonságosabb legyen a madarak számára a hálózat: újabb és újabb madárbarát eszközöket és megoldásokat dolgoznak ki: pl. műfészkeket telepítenek, hogy a madarak az oszlop biztonságos részére költözzenek (a vércse valóságshow is egy ilyen összkomfortos fészekben zajlik.) Ehhez persze minél jobban kell ismerni a madarak szokásait. Ennek érdekében indítottuk el a kamerázási programot, fontos információkhoz juttatva azokat az ornitológusokat, akik a ragadozó madarak életét kutatják. Még 2010-ben, új fejlesztésként a MAVIR és a Magyar Madártani és a Természetvédelmi Egyesület (MME) a Pro Vértes Alapítvány szakembereivel karöltve, a LIFE+ program keretében eltervezték az egyik fészek kamerázását.

Miért fontos ez a kamerázás? Azon túl, hogy a madarászok, biológusok nagyon fontos, eddig rendelkezésre nem álló, testközelből szerzett, jó minőségű és nagy mennyiségű információhoz jutnak a ragadozók életével kapcsolatban, az érdeklődők is figyelemmel kísérhetik, mégpedig élőben a ritkán látható ragadozó madarak életét a párzástól a fiókák kiröppenéséig.

A MAVIR weboldalán mától bárki rákattinthat a megfigyelés program linkjére, ahol nem csak az élő adást követheti majd, de megnézheti a legfontosabb események heti összefoglalóját és elolvashatja a ragadozómadár-védelemmel kapcsolatos információkat is. Szeretnénk a közösségi oldalakon is (pl. Youtube, Facebook) láthatóvá tenni a madarak életét, „csetelni" róluk és tervezzük egy névadási pályázat meghirdetését is, amelynek révén a nagyközönség szavazhat majd a fiókák elnevezésére, a nyertesek pedig részt vehetnek majd a fiókák meggyűrűzésében is. Reméljük, hogy legalább egy ifjú madarat sikerül jeladóval is ellátni, így talán figyelemmel kísérhetjük a további életét is. Persze addig még sok munka van, és még több várakozás. Bízunk benne, hogy a vércsék sikeres „való világot" teremtenek a képernyőre, ami a nézőknek élményt, a kutatóknak fontos információt jelent majd.

Háttérinformáció - A vörös vércse (Falco tinnunculus)

Mezőkkel tarkított erdőkben, facsoportokban, mezőgazdasági területek és legelők közelében él. A sűrű, zárt, összefüggő erdőket viszont kerüli, az ember közelsége nem zavarja, gyakran megjelenik a városokban is. Testhossza 32-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-80 centiméter. A hím testtömege 160-210 gramm, a tojó 200-250 gramm. A hím hátoldala gesztenye vörös sötét cseppfoltokkal, hasi oldala sárgás, elszórt fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, a farok vége fekete. A tojó háta és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, hasa olyan, mint a hímnek, farka végén fekete keresztszalag.

Otthonosan mozog a levegőben, gyakran egy helyben lebeg (szitál) zsákmányt kémlelve, de ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Rágcsálókkal, kisebb madarakkal, gyíkokkal valamint nagyméretű rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik. Többnyire a varjak a fák tetején található, gallyakból álló fészkét foglalja el, ha nem fán fészkel, akkor gyakran választja a fák odvait, löszpartokat, sziklafalakat, kőbányákat, várromokat és a városok magasabb épületeit.

Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyeken 28-30 napig kotlik, mely után a fiatal madarak szintén 28-30 nap múlva repülnek ki. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetettként szerepel. Európában csökkenő állományú fajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Hogyan történik a megfigyelés?

Magyarországon és külföldön is figyelték már kamerával ragadozó madár családok életét. De talán ez az első alkalom, amikor ezt a nap 24 órájára tervezzük. Szerettünk volna egy olyan fészket megfigyelni, ahol már az előző évek kamerával való megfigyelése nem okoz a madaraknak bizonytalanságot. Ezért választottuk a kamerán látható Csákvár környékén lévő műfészket, ahol kerecsensólyom párok az elmúlt évben sikeresen költöttek.

Ennek érdekében amint észrevettük a madarakat, akik a tél végeztével visszatértek fészkelő helyükre, a fészekkel szemben olyan speciális kamerát helyeztünk el, ami nappal és éjszaka is képes képet továbbítani a fészekről. A működését akkumulátorok és napelem biztosítja. A képet rádiótechnikai úton, az internet segítségével juttatjuk el a szerverre és a honlapra, amit most éppen te is olvashatsz sok száz társaddal együtt. Bár mi eredetileg kerecsensólymokra számítottunk, a fészket végül egy vörös vércsepár foglalta el.

Tudtad-e?

• ... hogy ez a program nem csak a madarászoknak, hanem azoknak a biológusoknak is fontos információul szolgál, akik azokat a kisemlősöket (ürgéket, pockokat, cickányokat, stb.) kutatják, amik a megfigyelt madarak táplálékául szolgálnak.
• ...hogy nem csak a fészkeket szokták kamerával megfigyelni, hanem a fészekből kirepülő madarak egyikére-másikára jeladót helyeznek fel, melyet a hátán magával repít vándorlása során. Közben a jeladó a műholdak segítségével regisztrálja a madár útját. Az egyik legnagyobb és legismertebb, Dóra nevű vándor ebből a fészekből repült ki évekkel ezelőtt. Ez a kerecsensólyom nevét arról a hölgyről kapta, aki a megfigyelését végezte a Pro Vértes Alapítványban és jelenleg is ennek a programnak a sikerén fáradozik. Dóra két évben is vándorútra kelt. Bejárta keleten a sztyeppéket, és amikor jött a tél a mediterránium melegében nyert oltalmat, majd költeni visszatért hazánkba.
• ...hogy nem csak a galambokat gyűrűzik meg gazdáik, hanem a ragadozó madarak is kapnak gyűrűt annak érdelében, hogy egyeztetni lehessen őket, ha bajba kerülnek, vagy ha megfigyelik őket távol fészküktől. A nyomkövetők, a gyűrűk XXI. századi változatai, melyek aktívan adnak jelt a madarakról.
• A madarászok nevet is szoktak adni védenceiknek, mint például a már ismertetett Dóra, aki bevándorolta Európát nyomkövetővel a hátán.
• ... hogy az első műfészkek azokból a színes, műanyag ládákból készültek, amelyekben régen a zacskós tejet tárolták a közértekben. Aztán fából készült négyzet alapú ládákat raktak az oszlopokra is. Később háromszög alapú, tálca jellegű műfészkeket helyeztek ki, amik eleinte fából, majd fémből készültek. Ezek jobban illeszkedtek az oszlopok elemeihez és ellenálltak az oszlopok 30-40 méter magasságában uralkodó mostoha körülményeknek.

• ... hogy a műfészkek telepítése szerte az országban elterjedt azokon a helyeken ahol a madarászok kerecsensólyom illetve vörös vércsék élőhelyeit regisztrálták. Az együttműködést a LIFE program keretében az Európa Unió is felkarolta. A fészkek telepítési helyét titkosan kezeljük. Ennek oka egyrészt, hogy a madarak fokozottan védettek, nyugalmukat biztosítani kell, másrészt a villamos energia szállítása veszélyes üzem, a nagyfeszültségű oszlopok magasságuk és a feszültség miatt veszélyt jelentenek azoknak, akik nem szakemberek és nincsenek speciálisan kiképezve. Az oszlopokra felmászni tilos és életveszélyes! Az oszlopokon pedig csak és kizárólag a MAVIR szakemberei dolgozhatnak, természetesen figyelembe véve a madárvédelmi szakemberek észrevételeit, instrukcióit is.
• Míg kezdetben 1991-ben 7 műfészek került az oszlopokra, addig volt olyan év, amikor több mint 200 műfészket helyeztek ki az átviteli hálózat oszlopaira a szakemberek javaslatára. Jelenleg közel 300 fészek szolgál a ragadozó madaraknak otthonául. 2011 évre már 5 oszlop telepítése van tervezve.
• ... hogy a fészkek kihelyezését a madarászok javaslataira a MAVIR vezetékfelügyelőségeinek dolgozói helyezik ki az oszlopokra. Ezt a feladatot csak a maviros szakemberek végezhetik, mivel őket képezik ki a nagy magasságban és a nagyfeszültség jelenlétében végzett munkára. Ők tudják az oszlopok minden típusának esetében, hol van az a hely, ahol a madarak a műfészekben biztonságban érezhetik magukat.

• A fészkek felrakását hónapokkal előre tervezik annak érdekében, hogy azt abban az időszakban végezzék, amikor az oszlopokon egyébként is karbantartási feladatok várnak a szakemberekre. Ilyenkor a zavartalan munkavégzés érdekében kikapcsolják az áramot a távvezetéken és nyugodtan dolgozhatnak a fészkek felrakásán is. Vannak olyan esetek is, amikor a feszültségmentesítésre nincsen lehetőség. Ilyenkor különleges, ezüst- és aranyszálakkal átszőtt védőruha segítségével dolgoznak, ami megvédi őket a feszültséggel járó kockázatoktól. Az ilyen tevékenységet FAM-nak, feszültség alatti munkavégzésnek nevezik.
• Az oszlopra fémből készült műfészkeket és a zsákba csomagolt gyöngykavics almot csiga segítségével emelik a magasba. A fészkeket csavarokkal, drótokkal gondosan rögzítik, hogy ne sodorhassa le a sokszor 100k/h sebességet is meghaladó szél. A fészkeket időnként ellenőrizni is szokták, ha szükséges kicserélik bennük az almot.