Az úszórothadás okozója, az ichthyophonus

Kórokozója

A phycomycetes csoportba tartozó Ichthyosporidium hoferi spórás gomba. Legelőször Gopher német kutató írt róla. Ez a gomba egy többsejtű lekerekített testű, melynek átmérője 6-20 mikron, az érett példányok elérhetik a 200 mikron és jól láthatóak nagyító alatt. A gomba, testtől gyakran válnak le rövid és széles (keresztmetszet 15 mikron), ritkábban - szálas gombafonalak. A parazita a halak összes szervében és szövetében megtalálható, kivéve a bőr, porc és a csontszöveteket.A gomba fejlődésének két módja van. Az első esetben a széles gombafonalak végén számos pici spóra formájú test alakul ki, amelyeket sűrű burok vesz körül és átmérőjük 5 mikron is lehet.

A második esetben a reprodukció a gomba szétesésekor megy végbe, amikor kisebb darabokra hullik. A gomba teste egy kapszulával van körülvéve, amit az érintett sértett szerv képez, és ez az úgynevezett ciszta. Ezekben számos parazita fejlődik, amelyek a ciszta hasadása után a környező szövetekben önállóan kezdenek fejlődni. Ezen a ponton, a parazita egy Plasmodiumra emlékeztet, amelynek mérete 6-20 mikron.

Járványtan (epizootiológia)

Ihtiosporidioz betegségben az akváriumi halak minden korosztálya szenved. A betegség járványszerűen, lassan folyik le. A halak tömeges pusztulása ritkán fordul elő. A spórák a halak ürülékével a vízbe kerülnek és az egészséges halak elnyelik azokat.

Amint a gyomor-bél rendszerbe kerülnek, a spórák burája egy nap múlva feloldódik, és kis mikroszkópikus paraziták jönnek elő belőle, amelyek behatolnak a véredényekbe és a vér áramlatával bekerülnek minden szervbe, ahol nőni és szaporodni kezdenek. Különösen veszélyesek az elpusztult és bomlásnak indult díszhalak. Ebből alakul ki az akváriumban a fertőző tartály. A gerinctelenek, különösen a rákok, amelyekkel a halakat etetik is lehetnek a betegség hordozói.A betegség kórokozóját terjesztheti az újonnan megszerzett díszhal, amelyet nem tartottak karanténban, egy beteg hal, a víz, az ajzat és vízi növények egy olyan akváriumból, amely ihtiosporidiozal fertőzött, a víz, ajzat, vízi növény, élő eledel és más vízi élőlény, ami az akváriumba kerül tavakból, természetes vizekből, valamint akváriumi hálók, kaparó, etetők és más halnevelő berendezés, amit minden akváriumhoz közösen használunk.

Tünetek és patogenezis

A betegség külső jelei hosszú ideig észrevétlenek, vagy gyengén kifejezettek lehetnek. Ez nagyban függ a parazita lokalizációjának helyétől és a pusztítás mértékétől. Ihtiosporidioziskor megfigyelhető az idegrendszeri károsodás, a hal mozgásának az elváltozása. Ilyenkor a hal ugrásszerűen úszik, tántorgó mozdulatokat tesz az egész testével, leereszkedik az akvárium aljára, és hosszú ideig fekszik az oldalán. Néha görcsök figyelhetők meg az egész testen, valamint az uszonyok remegése.

Ha a kórokozó a szemgolyóban lokalizálódik, akkor szemkidülledés, valamint kötőhártya-gyulladás alakul ki; ha a gomba a bőr alatti kötőszöveteket támadja meg, akkor dudorok, fekélyek és sebek alakulnak a díszhal testének egyes területein; a fekély az uszonyok (különösen a farok) a gyökereinél való fejlődése során - az utóbbi teljes vagy részleges megsemmisülésével jár. Az érintett uszonyokból csak egy szál marad; a máj és más emésztési szerv megtámadásánál anyagcserezavar és bélgyulladás jelentkezik. A díszhal megtagadja az élelmet és rendkívül kimerülté válik, annak ellenére, hogy a táplálék változatos és teljes értékű; az ivarmirigyek degenerációja, ami meddőséget okoz; Hasvízkór (aszcitesz) vagy pikkelyborzolódás a vese támadásánál. Nyitott száj, a száj kötőszövetének elváltozásánál; fekete foltok megjelenése a sügéreknél; a szem szivárványhártyájának sötétebb és szemcsés szerkezete a vitorláshalnál. Egy adott szervbe beköltözve, a gombagyulladást okoz, valamint jellemző rá, hogy az infiltrációnak köszönhetően erőteljesen megnövekedik a beteg szerv. Ezután a szerv mérete csökken, és megfigyelhető rajta az összeforradási folyamat.

A szerv fala kemény és tömör lesz. A legfőbb kárt a hal szervezetére a parazita azzal okozza, hogy daganatok alakulnak ki, valamint regresszió (visszafejlődés) folyamatok mennek végbe egyes szervekben, így azok működőképessége romlik. Egy súlyosan beteg hal boncolásánál szabad szemmel láthatóak a sárgás-barna görcs alakú duzzanatok, amelyek akkorák, mint egy köles szem és a belső szerveken helyezkednek el. Az Ihtiosporidiozban szenvedő díszhalak elpusztulnak. Az ihtiosporidioz klinikai tünetei nagyrészt megegyeznek a mikrobakterioz (tuberkulózis) tüneteivel, aminek okozója a Musobacterium piscium saválló baktérium. A diagnózis klinikai tünetek a beteg díszhal patológiai boncolása során alkotott kép alapján állítják fel, valamint ha a hal mikroszkópos vizsgálat alatt az egyes sérült szerv darabjain ciszták láthatók. Ha szükséges mikrobiológiai vizsgálatokat is végeznek. Ezzel egyidejűleg a mikrobaktetioz kizárása céljából mintákat vesznek.

Kezelése és megelőzése

Az ihtiosporidioz betegségnek nincs hatékony gyógyítási módja. Wang Duiin (1956) szerint, ha betegség korai szakaszában gombaölő szereket (gombák ellen használt vegyi anyagok): a fenoxietanol és 2-(4-klórfenoxi)-etanol használva pozitív eredményt érhetünk el. Fenoxietanol vízben hígítják, 1:100 arányban, majd az akváriumba fecskendezik 10-20 cm3 oldatot 1 liter akváriumi vízhez arányban. Ezzel egy időben, a száraz eledelt mielőtt a díszhalaknak adják, szintén ilyen oldatban áztatják. A kezelés után az akváriumban a vizet kicserélik. A 2-(4-klórfenoxi)-etanol vízzel hígítják 1:1000 arányban, majd fokozatosan két nap leforgása alatt hozzá adják az akvárium vízéhez, 50 ml-t ebből az oldatból 1 liter akvárium vízhez arányban, ezután az akváriumban a vizet lecserélik friss vízzel.

A legtöbb esetben az ihtiosporidioz elleni harc maga a megelőzés. A beteg és a betegség gyanús halakat elpusztítják. Akváriumban optimális feltételeket teremtenek a díszhalak tartásának és etetésének, nem hagyják elterjedni a növényzetet és fenntartják a tisztaságot. Az újonnan beszerzett díszhalakat egy hónapra karanténba helyezik. Fertőzött akváriumból származó vízi növényzetet bitsillina-5 oldattal fertőtlenítik. Az ajzatot, permetezőket, adagolókat, hálókat és egyéb kellékeket 30 perces forralással fertőtlenítik. Az akváriumot 3%-os klór oldattal, 5%-os sav vagy klóros mésszel fertőtlenítik, ami nem kevesebb, mint 5% aktív klórt tartalmaz. Minden akváriumhoz külön felszerelést tartanak.