Kerti tó téliesítése: mire figyeljünk, mikor vegyük ki a halakat? h

Hogyan küzdenek meg a büszke tavasgazdák a kemény hideggel és az oxigénhiánnyal? Lássuk, mit kíván az aranyhal, ha egyáltalán kiván valamit.

A nyárias, tó mellet ücsörgős halbámulós időszaknak már vége, és, ha a hőmérő higanyszála nem sűrűn emelkedik 5 °C felé, ideje téliesíteni tavunkat, mielőtt kipurcannak uszonyosaink! Persze ilyenkor gonosz módon nemcsak kopoltyús barátaink testi épségét féltjük, hanem a rengeteg befektetett energiát és pénzt is, amit a tó megépítésébe feccöltünk.

Ha az elhatározás megszületett, akkor vegyük sorra a tennivalókat. Kerti tó téliesítésekor a két legfontosabb szempont: a hőmérséklet és az oxigén. Nyilvánvalóan az oxigén akkor válik problémás tényezővé, ha a tó teljesen befagy. A jégfelszín vastagsága, minősége (lyukakkal teli vagy egyöntetű) jelentősen befolyásolja a víz és a levegő közötti oxigénáramlást, melynek következtében a halaknak kisebb-nagyobb mértékben alacsony oxigénszinttel kell megküzdeniük. Igyekezzünk hát elkerülni tavunk jegesedését. Mik a teendők? Több lehetőségünk is van tavunk megóvására, az hogy milyen karbantartási munkálatokat kell végeznünk, nagyban függ a helyi klímától, a tó nagyságától és az abban lévő biomasszától (biológiai eredetű szervesanyag-tömegtől).

1.) Enyhe tél esetén

Ha nincs kemény telünk (a hőmérséklet nem csökken jelentősen 0°C alá, amely a globális felmelegedés miatt egyre több országban jellemző), akkor nem kell megerőltetnünk magunkat. Elegendő, ha egy vékony fóliával lefedjük a tó környékét. Ez a módszer még azoknál is működőképes, akik egy kicsit hidegebb éghajlaton élnek, mély tavuk van, elhanyagolható mennyiségű biomasszával. Hogy miért tehetjük ezt meg? Azért, mert a hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken a hidegvízi halak anyagcseréje - mivel hidegvérűek -, és így kevesebb oxigént használnak fel. Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy a hidegvízű tavaknak magasabb az oxigéntartalma és ennek köszönhetően képesek a halak életben maradni a jégtakaró alatt.

kerti-to-telen
Enyhe tél esetén nincs sok teendő


Ilyenkor se feledkezzünk meg azonban a tó felé kifeszíteni egy védőhálót, amely megakadályozza hogy a környező fákról levél hulljon tavunkba. Ez a negatív életfolyamatok elkerülése miatt fontos! Abban az esetben, ha mégis levelek hullottak a tóba, azokat igyekezzünk minél hamarabb eltávolítani, mert ha restek vagyunk, tavasszal nagy mennyiségű algaszaporulattal büszkélkedhetünk majd vendégeink előtt.

A nem télálló növényeket vigyük fagymentes, világos helyre és a tavirózsákra is nézzünk rá néha, nehogy elfagyjanak.

kerti-to-felig-befagyott-allapotban
Igyekezzünk elkerülni tavunk jegesedését

 

2.) Megakadályozzuk tavunk jegesedését

Ezt kétféle módon tehetjük meg: fűtjük a tavat, ami nem kevés pénzbe kerül, vagy beszerzünk egy kifejezetten erre a célra gyártott befagyásgátlót, amivel biztosíthatjuk a víz folyamatos oxigénellátását. Ha mégis a fűtés mellett döntünk, akkor azt egész télen át járassuk, nehogy elfagyjon a berendezés és a tó is jégmentes maradjon (ha van a tóban vízforgató-, illetve szűrőberendezés, azt is üzemeltessük).Mozgásban is tarthatjuk a vízfelszínt, ez is hatékony módja a jegesedés kiküszöbölésének - feltéve, ha nincs túl hideg, mínusz 20 °C-on a következő módszerek hatástalanok. Ha kisméretű tavunk van, akkor elegendő lehet a vízforgató-berendezés. Csináltathatunk szökőkutat, az is folyamatos mozgást biztosít, de a légbuborékok felengedése is hatékony.

3.) Kivesszük az aranyhalakat

Sokan választják ezt a megoldást, ugyanis nagyon biztonságos. Az aranyhalakat akváriumba, a technikai eszközöket megtisztítva a polcra, a növényeket pedig fagymentes helyre tesszük a tavasz beköszöntéig.

értékelés