- -
Mit kell tudni a cápákról? - 2. rész
A legtöbb cápa, a többi haltól eltérően nem tudja a kopoltyúján keresztül szivattyúzni a vizet. Folyamatosan úsznia kell ahhoz, hogy a szájába áramoljon a víz és a kopoltyúján keresztül távozzék.

41. A világ legkülönlegesebb cápája az óriásszájú cápa (Megachasma pelagios), amelyet egészen 1976-ig nem ismertek. A szája elérheti akár az 1 méter szélességet is, míg a test többi része 5 m hosszú is lehet. Csak 14 óriásszájú cápát láttak mostanáig.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj, óriásszájú cápa

Óriásszájú cápa


42. A leghosszabb életű a tüskéscápa (Acanthias). Legtöbbje 70 évet él, de van amelyik a 100 évet is megéri.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj, tüskés cápa
Tüskés cápa

 

43. A legtöbb cápa nem tudja a kopoltyúján keresztül szivattyúzni a vizet. Folyamatosan úszniuk kell ahhoz, hogy szájukba áramoljon a víz és a kopoltyújukon keresztül távozzék. Kivételt képeznek az óceán fenekén lapuló cápák, mint az angyalcápa (amely egy, a szeme mögött található nyíláson keresztül szívja be a vizet, ez a légzőnyílás) és a dajkacápa (amely kinyitja és becsukja a száját, hogy a víz átáramoljon a kopoltyúján).

44. Kb. 100 millió cápát ölnek meg egy évben. A cápák fogait nyaklánc készítésére-, a porcait műtrágya előállítására, bőrüket műbőr gyártására-, májukat arckrém és üzemanyag előállítására- és úszójukat pedig leves készítésére használják. A tömeges gyilkolás negatív hatással van az ökoszisztémára.

45. Minden élőlény bocsát ki gyenge elektromos hullámokat mikor lélegzik vagy mozog. Egyes cápák (főleg a pörölycápák) elektromos impulzusok segítségével mérik be zsákmányuk helyzetét. A vergődő vagy mozgó halak apró elektromos impulzusokat bocsátanak ki melyeket felfognak a pörölycápa fejbőrébe ágyazódott érzékelősejtek, az ún. Lorenzini ampullák.

46. Néha a cápák fémből készült tárgyakat támadnak meg. Ez azért lehetséges mert a sós vízben a fém gyenge elektromos jele megzavarja a cápákat.

47.A legkisebb cápa a törpe kutyacápa és csak 18 cm hosszú. A leghosszabb viszont a cetcápa, amely a 17 m hosszúságot is eléri és több mint 18.000 kg-ot nyom. Ezek a behemótok általában szelídek és a kis víziállatokkal táplálkoznak.

48. Egyes cápák üres tojásait (mint a kutyacápáét), melyet a víz partra mos „sellő erszényének" nevezik.

49. Legtöbb cápa elevenszülő. Kétféleképpen fejlődhet egy ivadék anyja hasában. Egyes cápákban az embriók abból a zsiradékból táplálkoznak, ami az anyaméhhez csatlakozik. Más fajoknál viszont az embriók a köldökzsinóron kersztül a méhlepényből kapják a táplálékot. Egy anyacápa akár 48 utódot is szülhet egyszerre. A kiscápák általában farokúszóval születnek, megpihennek az anyjuk mellett egy ideig, majd elúsznak, mert szinte azonnal tudnak gondoskodni önmagukról, de a fiatal példányok kezdetben a sekély vízben tartózkodnak.

50. A cetcápák szülik a legtöbb utódot. Több százat is világra hozhatnak egyszerre.

51. Az óriáscápák több mint 2 évig vemhesek, amíg mások mint a kerekfejű pörölycápa csak pár hónapig. Az emlősök közül a leghosszabb vemhességi idő az elefánté, ami 22 hónapig tart.

52. Amikor eljön a szülés ideje a nőstény cápa elveszíti étvágyát, így nem érez kísértést, hogy kicsinyeit felfalja.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj
Cépabébi

53. Az 1975-ben bemutatott Cápa című film keltette fel az emberekben félelmet és a gyűlöletet a cápák iránt és azóta is intenzíven vadásszák őket. Annyira veszélyeztetett faj lett, hogy egyes országok lépéseket tesznek a védelmükben. Ironikus, de a néhai Peter Benchely, akinek a könyve alapján a film készült, támogatta a cápavédelmet.

54. Megfigyelték, hogy a porcos halak álmodnak de a cápáknál még nem mutatták ki ezt.

55. Egyes apró halakat, mint a mózes lepényhalat és a puffer-halat a cápák nem tudják megenni. Amikor a cápa bekap egy lepényhalat, az egy olyan kémiai anyagot lövell ki, ami arra kényszeríti a cápát, hogy eleressze zsákmányát. Tudósok próbálják előállítani ezt a vegyi anyagot, hogy a cápák ne támadhassanak emberre.

56. A cápáknak nincs pikkelyük. Ehelyett bőrüket fogacskákhoz hasonló apró zománctüskék borítják, amelyek érintése durva, dörzspapírszerű. Mivel a cápák fejlődnek, ezért a tüskék lehullnak és nagyobbak nőnek helyükbe.

57. Floridában az indiánok a fehércápák fogait nyílhegynek használták.

58. A cápabőrből készült cipők tartósabbak, mint a hagyományos bőrcipők.

59. A fehércápa, a heringcápa és a röviduszonyú makócápa félhold alakú farokuszonnyal rendelkezik, ezért nagyon gyorsan tud úszni. A lándzsafogú cápa elérheti akár a 138 km/h sebességet is. A fehércápa és a röviduszonyú makócápa ki tud ugrani a vízből.

60. Egyes cápafajok mint a szőnyeg- és az angyalcápák annyira lapos testűek, hogy beleolvadnak tengerfenékbe.

61. 1898-ban fedezték fel a különös külsejű koboldcápát, mely rendkívül hosszú orrnyúlvánnyal, apró szemmel és rózsaszín-szürke petyhüdt bőrrel rendelkezik. Egyes tudósok még „Frankencápának" is nevezik csúfsága miatt. Ez a bizarr orrnyúlvány egy lépcsőfok lehet a fűrészes cápa illetve a pörölycápa fejlődési szakaszaiból.

61. A hallás talán a legjobb érzéke a cápáknak. Képesek akár 900 méterről meghallani prédájukat. Jobban fogják fel az alacsony frekvenciájú hangokat, ezért nem érzékelik a delfineket, mert ők magas frekvenciájú hangokat adnak ki.

62. A dajkacápa talán az egyik leglustább cápafajta, ideje nagy részét a homokos tengerfenéken tölti, néha akár egymás hegyén-hátán hevernek. Mikor éhes lesz beszívja prédáit a tengerfenekéről vagy a sziklák közül, akárcsak egy nagy porszívó.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj, dajkacápa

Dajkacápa


64. „Úszó orrnak" is nevezték a cápákat, mert annyira jól érzékelik a szagokat (orrukkal szagolnak de nem ott veszik a levegőt). Egyes cápák megérzik a vér szagát és tudják, hogy a víz mely irányából jön.

65. A cápáknak belső fülük van, amely a fejük belsejében található.

66. A cápák oldalvonala, amely a hátúszó végétől az orrig terjed, pórusokkal van tele, melynek érzékelősejtjei a legkisebb mozgást is lereagálják, így a kicsi halakét is, melyek a cápa körül úszkálnak.

67. Egyes cápák akár egy vastag darab acélt is el tudnak harapni. Mint az oroszlánok és más ragadozók, a cápák is akkor ölnek, ha éhesek, ami nem túl gyakran fordul elő. Egyes cápák egy évig is kibírják evés nélkül, mert elélnek a testükben tárolt zsírból.

68. A nagy fehércápa kihalt őse a Carcharodon Megalodon („durva-, nagy fog") rendelkezett az eddig talált legnagyobb cápafoggal, amely elérte a 15 cm hosszt. Állkapcsa olyan nagy volt, hogy akár egy autó is belefért volna és olyan hosszú mint a T-rex dinoszaurusznak. Egyesek úgy vélik, hogy a mély vizekben még él ez a cápafajta.

69. A legnagyobb és legrettegettebb ragadozó a fehércápa (fehér halálnak is nevezik), akár 9 m hosszúra is megnőhet és az egyedüli a cápák közül, amely kidugja a fejét a vízből, hogy a felszíni tárgyakat megvizsgálhassa. Állkapcsa hatszor erősebb, mint egy farkasé és harapási ereje kb. 2/3-a a T-rexének. A fehércápa az ember elleni támadások 30-50%-ában felelős.

70. A második legveszélyesebb cápa a világon a tigriscápa, amelyet „a tenger szemetes kukájá"-nak is neveznek, mert bármit felfal úgy, mint az állati tetemeket, konzerv- dobozokat, autógumikat és egyéb szemet is. Egyikük gyomrában még egy tyúkketrecet is találtak csont- és toll maradványokkal.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj, tigriscápa

Tigriscápa


71. Az ember túlélési esélyei csekélyek a cápatámadással szemben. Egyik legmegdöbbentőbb eset 1993-ban történt Ausztrália területén Tasmániában. Terri Cartwight azonnal meghalt, mikor egy 4,5 méteres fehércápa kettéharapta rémült családja szeme láttára, akik egy hajóról nézték végig a szörnyű eseményt. Utoljára a cápa szájában látták rokonukat, lábának egy részét és búvárruhája darabjait később találták meg.

72. A cápák valószínűleg olyan állkapocs nélküli halakból fejlődtek ki, mint amilyenek az orsóhalak.

73. A rókacápa a hosszú farokuszonyát használja vadászatra. Farkának mérete akár fele is lehet a teste hosszának - 3 méter hosszt is elérheti. Ostorként használja, mellyel lecsap áldozatára és megbénítja azt.

74. A cápa a Föld mágneses erőterét használja arra, hogy speciális szervei segítségével tájékozódni tudjon az óceánban.

75. Egészen a XIX. század végéig a Csendes-óceán déli részének szigetlakói istenként tisztelték a cápákat és emberi áldozatokat ajánlottak fel nekik.

76. Borneón a fűrészes cápának a fűrészhez hasonló orrnyúlvány bőrét tekerték a bölcső köré hogy a csecsemő sírása elhallgasson.

77. A Salamon-szigetek lakói abban hittek, hogy mikor valaki közülük meghal, szelleme egy cápa testébe száll.

78. Hajótörött tengerészek egy úgynevezett cápa álruhát vettek fel, hogy a cirkáló cápák elől elrejtőzzenek és az árulkodó szagokat leplezzék.

79. 400 különböző fajú cápa létezik, de kevesebb mint 20%-uk nagyobb egy felnőtt ember méreténél.

80. A szárazföldi állatok közül a struccé a legnagyobb tojás. A cetcápának van a legnagyobb tojása a  vízben. 1953-ban egy 36 cm átmérőjű cetcápa tojást találtak a Mexikói-öbölben.

értékelés