-
takarító
-
Kőműves
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Eladó - Webshop Eladó / Ügyfélszolgálatos
2025. 01. 13
-
Pénzügyi vezető
2025. 01. 13
-
CNC gépkezelő
2025. 01. 14
-
CNC gépkezelő
2025. 01. 13
-
Eladó (Veszprém)
2025. 01. 13
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Az éghajlatváltozás vesztesei elsősorban a főemlősök, a kistestű emlősök, a rovarevők és a trópusok emlősei lesznek. Várhatóan jobban alkalmazkodnak majd a ragadozók és a mérséklet, illetve hideg éghajlatú területek lakói - írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).
Az eddigi számítások alábecsülték az éghajlatváltozás áldozatainak a számát, ugyanis nem vették figyelembe, hogy milyen gyorsan képes átköltözni egy bizonyos faj az eredeti élőhelyéről egy másikra. Carrie Schloss, a seattle-i Washington Egyetem kutatója és kollégái 493 észak- és dél-amerikai emlősfaj terjedési sebességét határozták meg, majd a kapott értékeket összehasonlították tíz éghajlati modell által jósolt élőhely-elmozdulásokkal.
Az Amazonas-vidéken az emlősök nem tudják követni ezt a mozgást |
A fokozódó felmelegedés miatt a kutatók szerint már most átlagosan évente hat kilométerrel tolódnak el a sarkok irányában az éghajlati övek és az élőhelyek. A hegységekben évtizedenként hat métert emelkednek az élőhelyek határai. A folyamat a jövőben csak gyorsulni fog.
Sok állat számára azonban lehetetlen követni ezt a mozgást. Az Amazonas-vidék emlősei például legfeljebb egy kilométert haladnak évente, míg az előrejelzések szerint élőhelyeik ez idő alatt nyolc kilométerrel tolódnak el. A főemlősök élettere 75 százalékkal fog csökkenni az évszázad végére annak következtében, hogy a majmok nem lesznek képesek lépést tartani élőhelyeik áthelyeződésével.
Mindezt fokozza, hogy az ember a táj nagy részét úgy alakította át a településekkel, utakkal és szántóföldekkel, hogy azok áthághatatlan akadályt jelentenek az állatok számára. A kutatók számítása szerint ezek kikerülése átlagosan évente 800 méter többletutat jelent a legtöbb emlős számára, ha alkalmas új területe akar találni.
A ragadozóknak nem okoz gondot az építmények kikerülése |
A ragadozók - mint például a farkasok, nagymacskák vagy rókák - számára ez általában nem okoz gondot, a rágcsálók és a főemlősök számárára annál inkább. Egyesek mindössze 100 métert tesznek meg évente, így ez a kerülő meghaladja képességeiket. Schloss és kollégái ezért az emberi létesítmények miatt elpusztuló emlősök arányát további 2,4 százalékra teszik.
(MTI)