- -
Hogyan gyógyítsuk a vesebeteg macskát?
Betti, a beteg cica, fejét oldalra tartva, szomorúan fekszik az orvosi rendelőben. Sajnos veseelégelenségben szenved. Szorítsunk neki, hogy felgyógyuljon!

Betti egy 10 éves, beteg perzsa cicus. Betegségének tünetei : rosszullét, étvágytalanság, nem ivott, dülöngélt, sokszor járt az alomra pisilni. Nagyon valószínű, hogy a perzsa macskákra jellemző veseelégtelenségről van szó. Betti mamája is hosszas kezelések után, veseelégtelenségben pusztult el. Reméljük, hogy Betti injekciókkal, gyógyszerekkel, jó minőségű eledellel meg fog gyógyulni.

A veseelégtelenség tünetei:

  • fokozott vízfogyasztás és vizeletürítés
  • Az  étvágyromlás, fogyás, ápolatlan szőrzet (előrehaladott esetekben)
  • elesettség, bágyadtság, hányás, hasmenés
  • kellemetlen szájszag
  • néha fekélyek képződése a szájban

Fontos megjegyezni, hogyha a macskánál magas vérnyomás is kíséri a vesebetegséget, akkor az ideghártya leválása miatt hirtelen megvakulás is felléphet. Sajnos az ilyen cicák különböző tárgyaknak ütköznek, a pupillájuk tág és fénymerev. A vese megbetegedése miatt kialakuló vérszegénységet is gyakran szívzörej jelzi. Ha végül képtelenné válnak a vesék vizeletet termelni, akkor az rövid időn belül elhulláshoz vezet.

Az idült veseelégtelenség egy folyamatosan romló, progresszív állapot, amelynek négy egymást követő szakaszból áll. Első körben a vese veszít működőképes egységeiből, majd veseelégtelenség alakul ki, amelyet azotaemia követ. Az azotaemia után az uraemia következik végső stádiumként, majd elhullik az állat. Klinikai tünetek az első két stádiumban nem jelentkeznek. Tüneteket legelőször csak akkor tapasztalunk, ha az állat veséjének funkcionális teljesítőképessége 70-75%-ra csökken.

Az idült veseelégtelenségben szenvedő állatok esetében szükséges veseátültetés ma még sajnos nem kivitelezhető eljárás, ezért gyógyszeres kezelés mellett a megfelelő takarmányozás beállítására kell törekedni. Ez utóbbi elsődleges célja az uraemia tüneteinek csökkentése és az uraemias elváltozások kifejlődésének hátráltatása. A kezelés során így nem is az lesz a kérdés, hogy szükség van-e a takarmányozás felülbírálására és szükség esetén változtatására, hanem hogy mikor kezdjük el véghezvinni mindezt. Mivel a krónikus veseelégtelenség első két szakaszában észre sem vett problémák rohamosan súlyosbodhatnak, így a kérdésre a válasz, hogy minél előbb történik a változás, annál jobb, annál több időt nyerünk a vese számára.

Krónikus veseelégtelenség a macskák bármely életszakaszában kialakulhat, az általános megfigyelés azonban az, hogy az idősebb állatokat gyakrabban érinti. Néhány fajtánál, mint például az abesszín macska és a lhasa apso, előfordulhat családokra kiterjedő öröklődő nephropathia. Szerzett veseelégtelenség felléphet egyes antibiotikum (aminoglikozid és tetraciklin), gombaellenes szer (amphotericin B), fájdalomcsillapító (ibuprofen és phenylbutazon), szívgyógyszer (captopril) gyógyszerek illetve rovarölőszerek használata mellett is.
Heveny veseelégtelenség alatt a vesefunkciók leépülését értjük, amikor a vese nem képes a víz és elektrolitháztartást szabályozni, és azotaemia alakul ki. A normális vizeletképzés 1-2 ml/óra egy kilogrammos állatra számolva. Kevés a vizelet, ha ugyanez óránként csak 0,25 ml. A macskák esetében könnyen felfigyelhetünk arra, hogy az állat az addig megszokott mennyiségű vizelet negyedét produkálja az alomra. A kijárós cicák esetében ez nyilván nem könnyű feladat ennek megítélése.
A heveny veseelégtelenség kialakulása többtényezős folyamat. Kialakulhat vesetoxikus gyógyszer hatására, gyakran jelentkezik ez kiszáradt, alultáplált, alacsony vérnyomású állatoknál. A heveny veseelégtelenség lehet visszafordítható és nem visszafordítható is, amely gyors elhulláshoz vezet. Itt kell megemlíteni, hogy az etilénglikol (azaz az autók fagyállója) is heveny veseelégtelenséget okoz, amelynek édes íze miatt szívesen nyalnak bele az állatok.
A macskák különösen érzékenyek rá! Fertőző oktanú betegség (leptospirosis) illetve a kullancs terjesztette Babesia nevű egysejtű parazita által okozott vörösvérsejtszétesési termékek is vesekárosodást okozhatnak. A heveny veseelégtelenség első jelei közé az étvágytalanság, kedvetlenség, hányás, hasmenés, majd pár óra-egy nap múlva (függ ez a károsodás mértékétől), koordinációs zavarok, görcsök jelentkeznek.

A krónikus veseelégtelenség legjellemzőbb tünetei a nagy mennyiségű vizelet és vízfogyasztás, étvágytalanság, letargia, hányás, egyensúlyzavarok, súlyvesztés, hirtelen kialakuló vakság (a magas vérnyomás következtében), majd ez is görcsökben, kómában végződik.

Diagnosztizálásához és a kórjóslat kialakításához vér-, vizelet-, röntgen-, ultrahangvizsgálatra, vérnyomásmérésre lehet szüksége az állatorvosnak.

A foszfor szervezetben történő túlzott felhalmozódása és a másodlagos hyperparathyreoidizmus mind a vesekárosodás következményeként jelentkezik. A túlzott parathormon termelés interstitiális nephrosishoz valamint a vese kalcifikálódásához vezet. Ennek megelőzésére illetve a folyamat progrediáló mértékének enyhítésére a takarmány foszfortartalmának csökkentése az elsődleges feladat. Szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak alacsony foszfor- és fehérjetartalmú tápok, amelyek nagyban megkönnyítik megvalósítását. Tehát az ásványellátás kontrolljának célja az, hogy a páciensek foszfor és ionizált kálciumkoncentrációja a vérben a referenciaértékek határain belül maradjon. A legtöbb veseelégtelenséggel küszködő macskák számára a 0,4-0,6 % foszfortartalmú tápot ajánljuk (szárazanyagra vonatkoztatva). Sajnos a tej, tejtermékek, sajt, hal, marhamáj és a hüvelyes növények foszforban gazdagok, így vesebeteg állatainknak ezekről le kell mondaniuk. Szinte minden étkezés után ajánlott foszfátmegkötő anyagokat is adni a vesebeteg kedvencünknek. Régebben alumíniumkarbonátot használtak erre a célra, azonban túladagolásuk mérgezést okozhat. Ma már inkább kálciumtartalmú sókat, mint a kálciumcitrát, kálciumkarbonát és a kálciumacetát az, ami a leghatásosabbnak tűnik. A vér kálcium mennyiségének megítélésére időnként célszerű vizsgálatot végezni. Foszfátkötő anyagok folyadék, tabletta és kapszula formájában is rendelkezésre állnak, a leghatásosabbnak ugyanakkor a tabletta bizonyul. A kálciumkiegészítéssel azonban mindaddig nem kell elindulni, míg a foszformennyiség a referenciatartomány keretein belül mozog.

A másik lényeges oka a takarmányváltásnak a klinikai és metabolikus zavarokat eredményező uraemia megelőzése, amely a fehérje bomlástermékeinek eredményeként jön létre. Tehát a táp fehérjemennyiségén is csökkenteni kell. A dietetikai tápok ennek megoldásaként az ideális, teljes biológiai értékű fehérjéket hívják elő. Limitáló aminosav a lizin és a triptofán.

Normális esetben a felvett kálium nagy részét a vizelet választja ki, maradék részét a bélsárral üríti az állat. Krónikus veseelégtelenségben azonban a bélsárral történő káliumürítés megnő. De ugyanígy megnő a nephronok káliumkiválasztó képessége is és eléri, esetleg meg is haladja a filtrált káliummennyiséget. A vesebeteg macska káliumháztartása mindig veszélyben van, hiszen az étvágytalanság vagy a hányás miatt csökkent káliummennyiség kering a vérben, de ebből még tovább veszít a sok vizelettel. Éppen ezért legyünk figyelemmel a tápok káliumtartalmára is. Kielégítő káliumtartalmú az a macskatáp, amelynek szárazanyagára vonatkoztatva 0,3- 0,5% káliumtartalma van. Ez macska esetében 0,9%.

További fontos tápanyag a vesebeteg macska számára az arginin, amelyből a vérérfalat alkotó sejtek nitrogénoxidot termelnek. A nitrogénoxid vérértágító hatású, tehát a vérnyomás szabályozásáért lesz felelős. Az argininról való gondoskodás lecsökkenti a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A sok vizelettel sok B-vitamin is ürül, így azt is pótoljuk a vesebeteg macska táplálása során. A zsírban oldódó vitaminokból nem alakul ki hiány, így azokat nincs szükség pótolni. A szorosan a fehérjékhez kapcsolódó ásványi anyagokból, mint a kén és a cink, szintén sokat veszít az állat a vizelettel.

A vesebetegség mindig egy lecsökkent vizeletkoncentráló képességet okoz, ezért a vesebeteg macska számára mindig álljon rendelkezésre friss víz.

A takarmány kiválasztásánál az előzőek szerint olyan tápot kell keresni, amelynek csökkent a fehérjetartalma van. Minél hamarabb kezdi el a tulajdonos ezt a tápot etetni, tehát még a béltünetek és az étvágytalanság megjelenése előtt, annál készségesebben fogadja el a macska az új ízt és annál kevésbé terheli a vesét.

A tápváltás mindenképpen ugyanolyan formájú tápra (konzerv avagy száraztáp) történjen, mint amilyet az állat már korábban is szívesen fogyasztott. A szoktatás kutyák esetében gyorsabban sikerül, míg macskák esetében 4 vagy annál több hetet is igénybe vehet. Ezeket az ételeket ízletesebbé tehetjük kedvencünk számára, ha testmeleg hőmérsékletűre előmelegítjük és vizet vagy ízesítő anyagot teszünk hozzá. Ízesítőnek megfelel a halolaj, sószegény tyúkleves, fokhagyma, élesztő vagy édesítőszer (csak kutya esetében) a méz vagy a szirup.

További infó:

http://www.allatdoki.hu

értékelés