Krónikus veseelégtelenség a macskáknál

A túlzott szomjúság és vizelés, hányás, levertség, a tisztálkodásra való hajlandóság hiánya, ezek mind a vesebetegség előrehaladásának tünetei lehetnek az egyébként kényesnek tűnő macskánál. A vesebetegség progresszív, visszafordíthatatlan állapot, és a legtöbb esetben az idős macskákat érinti, ennek az az oka, hogy ahogy a macska öregszik, a veséi lassan feladják a szolgálatot.

Áu!

A macskafélék veséje

A vesék tisztítják meg a vért azoktól a mérgező anyagoktól, amelyek az elhalt sejtek és táplálék lebontásából keletkeznek. A mérgező anyagok gyógyszerek által is, vagy egy mérgező anyag lenyeléséből is keletkezhetnek. Ameddig a rossz dolgokkal foglalkozik, a vesének a jó dolgokra is van gondja. A vesék csak a megfelelő mennyiségű vizet tartják vissza, épp annyit amennyi a macska a macska hidratálásához szükséges, szabályozzák a vérnyomást azáltal, hogy eltávolítják a felesleges nátriumot, megtartják a kalciumot és D-vitamint és ösztönzik az új vörösvértestek termelését. A macska veséi valóban elfoglalt szervek.

Ezek az elfoglalt szervek több ezer nefronnak nevezett mikroszkopikus egységből állnak. Még kiscica korban, a vese nem minden nefronja működik; inkább csak a „kispadon” ülnek, arra várva , hogy a működő nefronok elpusztuljanak, és hogy aztán átvehessék a helyüket. Sajnos, ha egyik nefron meghal, csak egyetlen másik működő nefronnal van helyettesítve ameddig a készlet kimerül , a nefronok nem regenerálódnak, csak elfogynak.

A Washingtoni Állami Egyetem Állatorvosi fakultázsa elmagyarázza, hogy mivel a nefronok elhalási/átvállalási ciklusa miatt a macskánál nem kezdenek el veseproblémára utaló jelek mutatkozni egészen addig, ameddig a nefronok kétharmada el nem hal. Addigra, a vesék károsodása általában súlyos. Ez nem hagy a macska tulajdonosa számára sok reményt, aki nem kétséges, hogy teljesen le van sújtva attól, hogy a macska „veseelégtelenségben” vagy „krónikus veseelégtelenségben” szenved.

Én inkább kiszállnék

Az utazás

Ha a macskánál krónikus veseelégtelenséget diagnosztizáltak, a hosszú utazás a macska és tulajdonosa számára megkezdődik. Az első ügyrend az, hogy csökkentsük a macska veséit érő stresszt, mivel a működésük már így is veszélyben forog. Ez általában két módon valósítható meg: intravénás terápiával és speciális étrend bevezetésével. A diagnózis mellett a macskát általában ideiglenesen korházba utalják a folyadék terápia végett, hogy megtisztítsák a szervezetét az olyan mérgező anyagoktól, amelyeket a vesék nem képesek eltávolítani és helyreállítsák a hidratációt és elektrolit egyensúlyt.

Beteg vagyok

Amint a macska hazakerül, speciális diétára fogják, hogy csökkentsék a vesék megterhelését és enyhítsék a megerőltetést a már amúgyis fáradt szervekben. Ennek az állatorovos által felírt étrendnek alacsony a foszfor és fehérje tartalma, mert úgy vélik, hogy ezek által az étrendi korlátozások által kevesebb felesleg keletkezik. A gyógyszerek, mint például a foszfort megkötő anyagok, lehet, hogy a diéta támogatására szolgálnak, kivéve akkor, ha nem ellenőrzi megfelelően a mérgező feleslegeket. A vesebetegséghez köthető vérszegénységre szintén fel lehet írni gyógyszereket és a sokkal súlyosabb esetekben étvágygerjesztőket, hogy a már nagyon sovány macskákat evésre ösztönözzék. De van úgy is, hogy a gazdának rednszeresen bőr alá beadott folyadékot kell alkalmaznia.

A macska számára a gazdi jelenléte a legfontosabb. Egy krónikus vesebetegségben szenvedő macskát szeretni, olyan, mintha hullámvasúton ülnénk. Lesznek jó és rossz napok, de a család és a gazdi szeretetteljes támogatása a legfontosabb ebben a kritikus időszakban, A családnak nem szabad lecsüggednie. Akadnak olyan macskák is, amelyek pozitívan reagálnak a kezelésekre és normális esetben még évekig fognak élni, másokkal sajnos, épp ellenkezőleg történik. Akárhogyis, a macska végül megadja magát a krónikus veseelégtelenségnek, de ez nem azt jelenti, hogy az állatorvossal együttdolgozva, a macska és a gazdája nem tehetik a hátralévő napokat olyan boldoggá és egészségessé amennyire csak lehet.