Dinoszaurusz kérdezz-felelek
  Az Észak-Amerikai kontinens délnyugati részén számtalan maradvány őrzi az emlékét a múltnak, amikor még a dinoszauruszok uralták a földet. A délnyugati államokban (Kaliforniában, Utahban, Kolorádóban, Új-Mexikóban és Arizonában) minden nagyobb múzeumban rendeznek kiállításokat, amelyek által az érdeklődők bepillantást nyerhetnek az óriásgyíkok világába. Sőt, olyan feltárások is léteznek, amelyeket megnyitottak a nagyközönség számára.

Honnan ered a „dinoszaurusz” elnevezés?

A dinoszaurusz elnevezést 1842-ben Sir Richard Owen paleontológus vezette be a szakirodalomba. A szó jelentése nagy, rettenetes gyík. Ez a kifejezés azonban nem fedi tökéletesen a valóságot, mivel nem mindenik dínó volt félelmetes. Ugyanakkor a dinoszauruszok nem voltak gyíkok.


Miért voltak olyan hatalmasak a dinoszauruszok?

Nem minden dinoszaurusz volt óriási termetű, azt azonban máig nem lehet biztosan tudni, hogy egyes dinoszaurusz-fajok miért nőttek meg olyan hatalmasra. A máig ismert legnagyobb dínó az Argentinosaurus, a legkisebb a Compsognatus.


dinoszaurusz-csontvaz


Mivel táplálkoztak a dinoszauruszok?

Voltak húsevő dínók, melyek kisebb gyíkokkal, teknősbékákkal, tojásokkal vagy emlősökkel táplálkoztak. Olyanok is voltak, amelyek más dinoszauruszokkal táplálkoztak, és voltak dögevő dínók is. A legtöbb azonban növényevő volt. A dínók idejében még nem léteztek fűfélék. A dinoszaurusz-maradványok mellett talált pollen- és spóramaradványok alapján a tudósoknak sikerült képet alkotniuk a Mezozoikum alatt élő növényfajokról. A növényevő dinoszauruszok levelekkel, később pedig, amikor a termő növények megjelentek, a terméssel táplálkoztak. A tudósok még midig nem tudják pontosan, hogy mikor fejlődtek ki a virágos növények és a zárvatermők, az utolsó dinoszauruszok már biztosan fogyasztottak gyümölcsöket.

 

Milyen színűek voltak a dinoszauruszok?

Sajnos nem maradt fenn dinoszaurusz-bőr maradvány. Egyes fajták valószínűleg képesek voltak beleolvadni a környezetükbe, de a bőrszínük révén másképpen és védekezhettek, álcázhatták magukat. Más dínófajták bőre valószínűleg élénk színekben pompázott, mint bizonyos ma is élő kígyók, gyíkok bőre vagy a madarak tollazata.



oskori-lelet

 

Mennyi ideig uralták a dinoszauruszok a földet?

A dinoszauruszok fejlődése 228 millió évvel ezelőtt kezdődött, az un. Triász időszak alatt, a Mezozoikum kezdetén. A kihalásuk időpontja kb. 65 millió évvel ezelőttre tehető, a Kréta időszak végére. A máig ismert legrégebbi dinoszaurusz-faj az Eoraptor, de az Eoraptor csontváza elég fejlett ahhoz, hogy korai fajtáról legyen szó. Valószínű, hogy már az Eoraptor előtt is léteztek primitívebb dínók, ilyen maradványokat viszont még sehol sem találtak.

 

Pontosan hol éltek a dinoszauruszok? Mind ugyanazon a helyen éltek és kb. ugyanakkor?

Nem. A dinoszauruszok elterjedésében az időnek és kéreglemezek akkori elhelyezkedésének egyaránt fontos szerepe van. A Mezozoikum, a „dinoszauruszok kora”, három földtörténeti periódusra bontható: Triász, Jura és Kréta. Ezekre az időszakokra különböző dinoszaurusz-fajták jellemzőek. Például a Jura időszakra leginkább jellemző dínófaj a Stegosaurus, már legalább 80 millió éve kihalt fajnak számított, amikor a Kréta időszakban elkezdődött a Tyrannosaurus uralma. A Triász időszakban, a dinoszauruszok korának hajnalán még csak egyetlen hatalmas kontinens létezett a Földön: Pangea. A dinoszauruszok hamar benépesítették az egész kontinenst. Amikor azonban Pangea több részre szakadt, a különböző fölrészeken élő dinoszauruszok önálló fejlődésnek indultak és a különböző kontinenseken különböző fajok alakultak ki.


oshullok


Minden kihalt állatfaj dinoszaurusznak számit?

Nem. A dinoszauruszok olyan őshüllők, amelyek jellegzetes csontvázzal rendelkeztek. A dinoszauruszok esetében a test teljes súlya a végtagokra nehezedett, nem úgy, mint a ma élő gyíkok esetében, amelyeknél a végtagok a test két oldalán helyezkednek el. Éppen ezért, a dinoszauruszok esetében a csípő-, hátsó végtagok és a boka izületei ehhez a testtartáshoz alkalmazkodtak. Ezáltal az óriáshüllők maguk alá húzhatták a végtagjaikat, ugyanakkor a módosult izületkehez erős mozgatóizmok tapadtak. A dinoszauruszok csontváza megbírta a hatalmas terhelést, ugyanakkor lehetővé tette, hogy ezek az óriási állatok fürgébben mozogjanak, járjanak.

 

A mellső lábak később a zsákmány elfogására specializálódtak. A csontváz ezen sajátos jellemzői különböztetik meg a dinoszauruszokat a többi őshüllőtől, mint például a plesiosaurusoktól vagy a pterosaurusoktól. A Jégkorszak kardfogú tigrisei, mamutjai és elefántjai már egyáltalán nem hasonlítanak a hatalmas őshüllőkre. A valaha élt leggyorsabb dínó sem volt fürgébb a ma élő szárazföldi emlősöknél. Azt, hogy mennyire voltak gyorsak a dínók, a tudósok a megkövült lábnyomokból, valamint a hüllő méretéből és alkatából próbálják megállapítani. A leggyorsabb dínók a Theropoda rendbe tartozó hüllők voltak. Ezek két lábon járó, ragadozó hüllők voltak, könnyű testtel és hosszú, vékony hátsó végtagokkal.


theropoda


Hol található a legtöbb dinoszaurusz-maradvány?

A világon szinte mindenütt találtak már dinoszaurusz-maradványokat. Antarktisz kivételével az összes kontinensen vannak lelőhelyek. A legtöbb maradvány olyan helyekről kerül elő, ahol a Mezozoikumból származó üledékek felszínre kerülnek, mint például a száraz, sivatagos. Észak-Amerikában a legtöbb dinoszaurusz-maradványt a Nyugati Sziklás-hegységben, Alberta és Montana államokban, valamint a délnyugati államokban találták.

értékelés