5591. Ünnepljük a vakvezető kutyákat
Április 27-e a vakvezető kutyák világnapja! A vakvezető kutyáknak talán még szorosabb a kapcsolata kutyájukkal, mint egy átlagos gazdinak.
Április 27-e a vakvezető kutyák világnapja! A vakvezető kutyáknak talán még szorosabb a kapcsolata kutyájukkal, mint egy átlagos gazdinak.
Tavaszi túra során előfordulhat, hogy egyszer csak egy mozgó kavicsszerű valamit pillantunk meg magunk előtt. Mi lehet ez? S mit tegyünk vele?
Az Immunizációs Világhét – április utolsó hete – kiváló alkalom arra, hogy a kisállatok oltásairól beszéljünk. Az állatorvosodtól minden felvilágosítást megkaphatsz arról, hogy kiskedvencednek mely vakcinákra van szüksége, mi pedig öt okkal támasztjuk alá, miért szükséges a rendszeres oltás. 5+1 ok, amiért sosem szabad megfeledkezned kisállatod éves oltásairól.
A magányosnak tűnő madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ezért nem szabad őket hazavinni - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
10 éve élnek kétujjú lajhárok a Szegedi Vadasparkban, de eddig nem született kis lajhár. Most végre igen! A szülők 2018-ban álltak össze, két év után született meg a kis apróság, aki szépen cseperedik anyja hasán kapaszkodva - írja honlapján az állatkert.
Ha ez az apró hiányosság nem zavarja az állatot, akkor nincs vele semmi teendő. Amennyiben kóros elváltozást észlelnek forduljanak állatorvoshoz.
Az ivartalanítást 4 különböző életkorban lehet a kutyákon elvégezni: • korai ivartalanítás - 6 - 12 hetes kor között • ivarérés előtti ivartalanítás - 4 - 6 hónapos kor között • ivarérés utáni ivartalanítás - 9 - 12 hónapos kor után • idős kori ivartalanítás - betegség okán A különböző korban elvégzett ivartalanítások fő különbségei: szukák esetén • minél korábban van ivartalanítva, annál kisebb az emlődaganat képződésének kockázata • ha az első tüzelést megelőzően van ivartalanítva, akkor az emlődaganat képződés kockázata 0,5% • ha a második tüzelést követően van ivartalanítva, akkor a kockázat az emlődaganat képződésének kockázata ugyanakkora, mint a nem ivartalanított szukák esetében (26 %) • ha az első tüzelést megelőzően van ivartalanítva, akkor a ciszta, hyperplázia, és daganatos megbetegedések kockázata minimálisra csökken kanok esetén • ha az ivarérettség előtt van ivartalanítva, jelentősen csökken a prosztata- és heregyulladások és betegségek kockázata • ha az ivarérettség előtt van ivartalanítva, akkor ez negatív hatással lehet a testfejlődésre A ´hamisság´ nem csak az ivartalanítás függvénye, ha nem sok más tényező is befolyásolja. Az ivartalanítás - különösen kanok esetén - valóban jelentősen csökkentheti az általános, de különösen a szexuális domináns megnyilvánulásokat. A mai Magyarországon azért fontos az ivartalanítás, mert a jelenlegi populáció egy része már nem tartható a fajnak megfelelő tartási körülmények között, az utódok elhelyezésére alig-alig van lehetőség és az ország lakosságához arányított kutyák darabszáma gyakorlatilag értéktelenné minősítette ezt az állatfajt !
A pontos és felelősségteljes összeszoktatásra vonatkozó tanácsok csak a tartási körülmények és mind a két állat testbeszéd-jeleinek ismeretében adhatók. Ajánlom figyelmébe: Dr. Gabriele Lehai: KUTYA-MACSKA BARÁTSÁG című könyvét. Valamint a hasonló ügyben nemrég hozzám forduló gazdi visszajelzését: "Szeretném Önnek elmesélni hogy Csipi és Nelly jó barátok lettek!!! Sokat játszanak együtt, orrukat összeérintik, üdvözlik és szagolgatják egymást. Már rájuk sem kell néznem. Sem a lakásban, sem a kertben. Igazán aranyosak így ketten együtt. Nagyon szeretem őket. A szemem sokszor tele van könnyekkel, ahogy őket nézem és arra gondolok, hogy azaz álmom hogy ők ketten jó barátok legyenek, nemrég még olyan nagyon kilátástalannak tűnt, és talán nem is hittem hogy valaha megvalósul. És ez az álmom ez valóra vált! Szeretném Önnek megköszönni a segítségét és biztatását a nehéz időkben, hogy amikor olyan nagyon kilátástalannak tűnt az állatok terén minden, akkor Ön ott volt és mindig segített! Mert ez Ön nélkül nem sikerült volna!!! Köszönettel: L. Orsolya"
Ezt ennyire kategorikusan kijelenteni felelőtlenség lenne, azonban tudni kell róluk, hogy a halak úszóiban kárt tehetnek (különösen éjszaka, amikor a halak nyugalomban vannak), illetve a kistestű garnélákra - különösen vedlés idején - valóban veszélyes lehet.
Bár általában a hím tengerimalacokra jellemző a "zsírmirigy" ilyenfajta megjelenése, a tünetek ebben az esetben is erre engednek következtetni. Gusztusunktól függ, hogy kinyomogatjuk-e időről időre a váladékot belőle, vagy alávetjük a malackát egy bódításban elvégezhető műtétnek, mely során eltávolítják a zsírmirigyet. A műtét után a panaszok teljesen megszűnnek, és a vágás szépen beheged. Ám mérlegelni kell, hogy érdemes-e ezt a már szép kort megélt malackát kitenni a műtét, a varratszedés és sebösszeforrást jelentő stressznek.