5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Látatlanban nem tudok véleményt mondani az amputáció szükségességéről, de ha valóban egy régebbi idegsérülés miatt vonszolja a lábát a kutya (nem áll a talpára), akkor gyakran csak ez a megfelelő megoldás. Három lábon egy fiatal kutya úgy megtanul járni, hogy sokszor észre sem veszik, hogy nem négy végtagon közlekedik az állat. Egy három lábú kutya nem érzi magát rokkantnak. A lényeg, hogy ne legyenek fájdalmai. Szívszorítóbb, ha a sérült lábát vonszolja a földön. Ha mégis bizonytalannak érzi magát, keresse fel a legközelebbi ortopédiai szakrendelést, melyekről itt tájékozódhat: http://www.kisallatortopedia.hu/allatorvostagok Hirtelen sántít a kutyád? Keresztszalag szakadás?
Az Ivermectin hatóanyaga szinte azonnal kifejti hatását, amint felszívódik a bőrön át. Diagnosztizált fertőzések esetén a kezelést kb. 2-3 hét múlva kell megismételni a kikelő lárvák elpusztítása céljából. Ettől kezdve 2- 3 hónapig védettséget kap a madár, ekkor kiürül a szermaradvány. Ismételni csak akkor kell, ha a fennáll a visszafertőzés esélye(új madarak érkeznek, vadmadarakkal találkozik). Megjegyzem a torokatka elhelyezkedését tekintve nem túl szerencsés helyen van a kezelés hatékonyságának szempontjából. Nem szükséges ilyen esetben a második kezelés, mivel a torokatka elevenszülő, de sajnos esélyes, hogy nem is hat rá a gyógyszer. Piretroid tartalmú vegyszer( többen számoltak be sikeres kezelésről az un. "Bogáncs" spray használatával, de tudomásom szerint ez ma már nem kapható) bepermetezésével 1-2 kezeléssel hatékonyan írtható, de a gyengébb gazdaállat is belehalhat, különösen, ha túl nagy mennyiséget kap egyszerre. A külső használatra készített vegyszer felületi sérülést okozhat a nyálkahártyán, illetve nagyban károsíthatja a májat, ezért májvédőt(máriatövis kivonat) kellene lágyeleségen, vagy fecskendőben bejuttatni. Ha a papagáj megeszi a máriatövis magot, akkor kezelés előtt és azt követő két hétben kb.10%-ban kellene a magkeverékbe bekeverni. A további kezelések előtt, a torokatka jelenlétét diagnosztizáló orvoshoz vissza kellene menni kontrollra, hátha eredményes volt a "csepp"-el történő kezelés. Pár éve még kapható volt az un. Paramectin elnevezésű cseppentő, aminek hatóanyaga az Ivermectinéhez hasonló, de összeségében hatékonyabb volt, így a torokatka kezelésre is pozitív visszajelzések jöttek egzótás ismerőseinktől. Viszont sokkal több mellékhatással járt, például mi madárparkban is több egzotikus fürjfaj egyedének elhullását okozta.
Kedves Szabina! Az ok sajnos nem teljesen tisztázott. Én általában idős hörcsögöknél figyeltem meg. Óvni kell a kiszáradástól, gyakorta ilyenkor vissza tudja "húzni". A kamillatea segít megakadályozni a fertőződést is, kissé kezdetleges módszer, de házilag sajnos nem sokkal több tehető. Ha tudja, vigye el egy szakértő állatorvoshoz. Kívánom a legjobbakat! Üdvözlettel: Rózsa Nikoletta (Nitta)
A madár tünete lehet idegrendszeri(például bakteriális fertőzésből visszamaradó tünet), vagy fizikai sérülésből adódó is. A kereskedésbe kellene visszavinni, mivel "hibás teljesítés" történt, vagyis tudva, vagy tudatlanul egy beteg madarat adtak el. Amennyiben a kereskedő önként nem vásárolja vissza, úgy meglehetősen bonyodalmas procedúrára számíthat, mivel állatorvosi igazolásra lesz szükség, hogy a madár problémája már a megvásárlás előtt keletkezett. Ezzel már jobb belátásra térítheti a volt tulajdonost, mivel az igazolás birtokában egy esetleges jogi kérdésben is pozitív bírálatra számíthat. Más kérdés, hogy meddig kíván az ügyben "elmenni". Az általános tapasztalat, hogy az emberek nem vállalják a pereskedést egy ilyen jellegű probléma esetén, még sokkal nagyobb értékű állatok vásárlásakor sem. Sajnos sok a tisztességtelen kereskedő és tenyésztő, aki csekély haszon fejében is gátlástalanul szabadul a beteg állatoktól. Ezeknek az embereknek a száma a gazdasági válság óta sajnos rohamosan növekszik, a károsultak számával egyetemben, akik sokszor pereskedés helyett ugyanilyen módon igyekeznek megszabadulni a beteg madaraktól. Fentiek alapján csak azt tudom javasolni, amennyiben a kereskedés nem veszi vissza a madarat, úgy hagyja őket párban, hamár a hím, úgyis vonzódik a tojóhoz(prevenciós élősködő mentesítést és székletmintából való baktériumtenyésztést, azért javasolnék). A kereskedésben meg hagyhat egy bejegyzést a vásárlók könyvében(ha ezt megtagadja a kereskedő, úgy erről egy levelet írjon az illetékes jegyzőnek). Ezzel az eljárással, ha a problémáját nem is oldotta meg(bár nagy eséllyel érkezhet fogyasztóvédelmi kötelezvény a hibás teljesítés korrigálására)mindenképp csökkenteni fogja a károsultak számát, legalábbis az adott állatkereskedés szintjén.
emlős betegség!! Nem. Üdv