1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni. A kölykök anyai (maternalis) védettsége (amit az anyatejjel szereznek meg) a fertőző betegségekkel szemben 8-10 hetes korban megszűnik. Ettől kezdve ők védtelenek a kutyák fertőző betegségeivel szemben. Ezért szoktuk 8 hetes kor körül elkezdeni a védőoltásukat (és azért, mert korábban a maternális immunitás akadályozza a védőoltások hatásának kialakulását). Amíg az állatok alap immunitása nem épül fel a legfontosabb betegségekkel szemben (pl. parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis), addig nem igazán ildomos olyan környezetbe vinni őket, ahol nagy tömegben fordulnak meg ismeretlen előéletű és egészségügyi állapotú ebek (pl. kutyafuttatók). Persze meglehetős túlzásnak minősül, hogy egyesek a földre sem teszik le az állatot addig, amíg nincsenek meg a védőoltásai) - mert van ilyen is. De vajon kell-e sétáltatni ("utcára vinni") a 8-10 hetes állatokat? Valójában nem! Ahol van egy kis udvar, ebben a korban bőségesen elegendő az a mozgási lehetőség a számukra, amit az udvar biztosít. Annál is inkább, mert ebben a korban a kölykök még igen fáradékonyak. Már néhány perces intenzív mozgás kimerítheti őket. Szükségük van arra, hogy "lerogyjanak", és pihenjenek. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy heves játék, ugrándozás során a kölyök szinte összecsuklik, és már alszik is. Persze más a helyzet ott, ahol nincs udvar (lakásban tartott állatok). Őket (kénytelen-kelletlen) viszonylag korán le kell szoktatni az utcára, mert jó lenne, ha legalább a pisi-kaki egy része az utcán tárgyiasulna, nem a lakásban. Arról nem beszélve, hogy mielőbb szeretnénk szobatisztának tudni a kedvencünket. Nos, ilyen esetben kell keresni a környéken olyan helyet, amit nem látogatnak rendszeresen idegen kutyák. Analógiaként azt szoktam említeni, hogy a kisgyerekeket is leviszi a család az utcára, utaznak is velük, emberek között vannak, pedig még nincs meg minden védőoltásuk, de fertőző osztályra nem viszik őket látogatóba... Ugyanez a helyzet a kutyákkal is. Amíg nincsenek meg a szükséges védőoltások, addig természetesen fokozott figyelemmel kell lenni a környezet iránt. Ahol sok kutyát látunk mozogni, ahol kutyaürülék van a közterületen, oda ne vigyük. Ha ki is visszük az utcára a kölyköt, a séta hossza eleinte ne legyen több 15-20 percnél (éppen a már említett fáradékonyság miatt). Azaz még ne induljunk el kirándulni a kölyökkel, mert hamar ölben cipelhetjük... Arra a kérdésre, hogy hány védőoltás után vihetjük kutyás közösségbe a kölyköt, azt tudom mondani, hogy az az oltási protokolltól függ. Állatorvosa válogatja, hogy milyen oltási sort alkalmaz. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a veszettség elleni oltást is beszámítva 4-5 oltás kell ahhoz, hogy biztonsággal közösségbe (kutyák közé) mehessen az állat. Szerencsére manapság már elég jónak mondható a gazdás kutyák oltottsága, ezért szinte nem találkozunk már parvo-val, szopornyicával. Tehát a korábbi évtizedekhez képest a fertőzési kockázat jelentős mértékben csökkent. Fentiekre való tekintettel, ha az állatorvosuk úgy látja jónak, hogy az általa alkalmazott oltási sor alapján csak a 4. oltás után biztonságos a kölyök közösségbe vitele, akkor azt javaslom, hogy ezt tartsák be. A későbbiekben megtérül a türelem. A nemkívánatos szaporulat megelőzése érdekében a magam részéről az ivartalanítást javaslom.
Mindenképpen megérne egy állatorvosi vizsgálatot hogy a duzzanatot mi okozza.Lehet vérömleny,tályog de daganat is.Ha megtörténik a duzzanat okának megállapítása akkor a gyógyíthatóság is kiderül.
Üdvözlöm! Sajnálom, hogy csak ilyen későn válaszolok. A vízcsere lényegtelen, ha a víz tisztának tűnik, és nem büdös. A takarmányozással kapcsolatban, sajnos sem a száraz Gammarus rákok, sem a csonti nem alkalmas teknősök takarmányozására. Azért hányta ki a csontit, mert azoknak a nagyon vastag kitinjét igen nehezen emésztik meg a teknősök. A közeljövőben érdemes lenne áttérni az egyben fagyasztott kishal etetésére. Ez nagy valószínűséggel meg fogja oldani a hányás problémát. Üdvözlettel-Éva
Hasonló tünetet több minden is kiválthat: - ehet lázas, mert az orr nedvessége és a láz nem mindig van összefüggésbe - lehet minden egyéb szervi betegség kezdetének tünete - lehet valamilyen külső inger, (amit Ön nem érzékelt, de a kutya igen) - lehet a hirtelen időjárásváltozás (légnyomáskülömbség, hőmérsékletváltozás, páratartalomváltozás) - lehet a föld mágneses térerejében történő változás (vihar közeledte) Általános 'rosz dolgot' nem érez meg egy kutya, és a 'szellemeket' sem, a 6 hónapos terhességet meg már jóval korábban észlelte önön.
1/a. IGEN ez lehet (állat) 1./b IGEN ez is lehet (ember) 2. Ez is lehet. Megoldási javaslat: A./ A kutya következetes fajnak megfelelő tartásával, egy kicsit több közös játékkal, sétával, - a fizikai és szellemi igényeinek megfelelő kielégítésével megoldható a jelenlegi probléma. B./ Csináljon belőle egy benti kutyát !