1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves Gazdi, A degu inkább társra, mint játékra vágyik. A hörcsöglabda nem kifejezetten degunak való. A degu nagymértékben társaságkedvelő állat, ezért legalább kettőt tartsunk; ha nem akarunk szaporulatot, akkor egyneműeket. A magányosan tartott degu szenved és könnyen depressziós lesz, még akkor is, ha naponta több órát foglalkozunk vele, hiszen szinte állandó társaságot igényel. Ha már van egy degunk, amikor az új jövevény érkezik, semmi vész, könnyen összeszoktathatók. Osszuk a kalitkát két részre, így különítve el őket egy hétig, aztán összeereszthetjük őket. Ha eleinte harcolnak egymással, ne ijedjünk meg: meg kell állapítaniuk a rangsort. Ha hím- és nősténydegukat akarunk együtt tartani, soha ne legyen egynél több hím egy családban, mert a nőstényekért véres harcokat vívnak!
Hogy az állat műthető-e, ezt a műtét előtti alapos klinikai vizsgálattal, és vérvizsgálattal elég biztonsággal el lehet dönteni. Természetesen minden műtétnek van kockázata, amivel kalkulálni kell. (Ahogy szokták mondani: egy foghúzásba is bele lehet halni.) A lép eltávolítása manapság nem ördöngösség. Ráadásul a tumoros lép könnyen sérül, reped, ami komoly vérzést (akár belső elvérzést) okozhat. Tehát én a műtét mellett lennék hasonló esetben.
A kandúr macskák gyakorlatilag bármely életkorban ivartalaníthatóak. Ha túl későn kerül a műtétre sor, akkor maradandó rossz szokások alakulhatnak ki, ezért az ivarérés előtt, vagyis 6 hetes - 6 hónapos életkorban javasoljuk a műtétet elvégeztetni. Nagyon széles körben elterjedt, de ennek ellenére bizonyítottan teljesen alaptalan tévhit az, hogy a bármely életkorban ivartalanított kandúrok körében gyakrabban fordul elő az alsó húgyúti betegség. Mivel még hűvös van, a műtét után érdemes melegebb helyen (akár a lakjásba vinni), gyorsan regelenerálódnak.
Mindenekelőtt tudni kéne, hogy mi a baja az állatnak. Hogy ez kiderüljön, körültekintő, alapos állatorvosi vizsgálatra lenne szükség, kiegészítve vérvizsgálattal, és (ajánlott!) ultrahang vizsgálattal is. Mindazonáltal egy jó étvágyú (a soványságon kívül betegnek nem látszó) állat esetében a lesoványodást a takarmány adag növelésével is meg lehet próbálni orvosolni... Bizonyos körülmények (pl. vemhesség, hideg környezet, stb.) fokozott energia felhasználással járnak, amit a takarmány adag növelésével lehet kompenzálni. A legjobb, amit tehetnek, hogy felkeresik az állatorvosukat, és az ő segítségével próbálják megoldani a problémát.
Ezek tipikus betegségre utaló jelek. Ha a másik állata rendben van és a körülményeik azonosak akkor valószínűleg nem tartási probléma. Ilyenkor a legjobb tanács hogy lássa állatorvos.