1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Kedves Gazdi! Van egy rossz hírem, a Neostromosanos fürdetés nagyon nem hatásos kezelési mód a tengerimalacoknál a leírt tünetekre. Illetve kép nélkül nem is tudom, mi lehet a malik konkrét problémája. A tengerimalacok nem úgy lesznek rühösek, mint a kutya, macska, bőr alatti élősködőjük az atka, ami fehér korpás felületet, vakarózást és szőrhullást okoz. Szőrhullást okozhat gomba is, alulról főleg, ha a malik nyáron szívesen fekszenek a pisijükben. A Neostromosan nagyon erős szer, és ilyen gyakran ilyen kis állatokat meg is lehet vele mérgezni, ezért le kell állni vele. Ha atkafertőzésről van szó, arra leghatásosabb állatorvos által adott ivermectin injekció, ezt hetente egyszer, két-három alkalommal meg kell ismételni. Ha ezt az előző doki nem vetette fel, esetleg vigye el másik orvoshoz őket. A tapadós, rossz minőségű forgács növelheti a talppárna gyulladást, ezért lehetőleg nem tömörítettet ajánlom. Fürdőszobaszőnyeget, ha gondot okoz a takarítás, el lehet hagyni, illetve csak a ketrec egy részébe, harmadába fektetni, ha szeretik a malik. Nagyon fontos megállapítás, hogy a vitaminhiányos táplálkozásnak tartós bőrproblémák tünetei lehetnek. Nagyon fontos a jó minőségű tengerimalac táp, pl. Versele laga Cavia nature vagy Complete, kaphatnak 1-1 evőkanál natúr zabpelyhet a táp mellé, ami E-vitaminokat tartalmaz, illetve lehet adni nekik rágcsálóknak való C-vitaminos vitamincseppet, naponta 8-10 cseppet a vizükbe. Mivel tartós problémáról van szó, kísérletezni kellhet a teljes gyógyulásig, és javaslom újból tengerimalachoz értő, egzotikus állatorvos felkeresését. Nagy Nóra tengerimalac-tenyésztő
A fektetett praktikusabb lenne mert nem kimondottan fán lakó faj, de ha ez a terrárium áll rendelkezésre búvóhellyel, mászóágakkal tökéletesen megfelelő lesz. A királypiton, mint háziállat - 1. rész Királypiton otthon: mire vigyázz nagyon? A királypiton (Python regius) - 1. rész
Kedves Szilvia! Ugyan levelében nem írja, hogy a kutyus kezelőorvosa milyen diagnózist állapított meg a szemére, így csak feltételezni tudom, hogy valószínűleg időskori szürkehályogról lehet szó. Az alábbi javaslataim ebben az esetben érvényesek! (Ha más elváltozás okozza kedvencénél a látás romlását, akkor értelemszerűen más kezelés válhat szükségessé.) A szürkehályog kezelésére a Cineraria maritima D10-es potenciájú szemcseppet ajánlom elsősorban. Magyarországon a legtöbb patikában nem tudnak róla, és nem is kapható. A Gazdagréti Gyógyszertárban érdemes próbálkozni, ők külföldről szinte mindent be tudnak szerezni. Naponta 3x 1-1 cseppet kell mindkét szembe cseppenteni. Négy hét folyamatos alkalmazás után négy hét szünetet kell tartani. A szürkehályogot homeopátiával nem csak szemcsepp, hanem szájon át adandó formában is lehet és érdemes is kezelni. Ehhez elsősorban szintén a Cineraria maritima D3-as és/vagy D10-es potenciát ajánlom globulus formájában napi 2-3 alkalommal. Ezen felül a Calcium fluoratum, a Causticum és a Silicea C30-as potenciája is adandó heti 3x, min. 3 hónapon át; - természetesen a homeopátiás szerek adagolására vonatkozó szabályok szigorú betartása mellett! Amennyiben hat hét után sem észlelhető lényeges javulás a fenti kezelés mellett (szemészeti kontroll!), akkor már mindenképpen komolyabb szemészeti (műtéti) beavatkozásra van szükség, amennyiben még a szakorvos szerint indokolt lehet. Ha további kérdési lennének a homeopátiás terápiával kapcsolatban, kérem, hívjon : 06 (20) 928-4425! Mielőbbi gyógyulást kívánok kedvencének! Üdvözlettel: Andrea. Dr. Kopócsi Andrea, homeopata állatorvos +36 (20) 928-4425, info@kimintvet.hu, www.kimintvet.hu Kutya szürkehályog probléma Kutya szürkehályog kezelés
Kedves Gazdi! Jól tette, hogy mellékelte a képet, mert bár nem vagyok állatorvos, képről bátran kijelentem, hogy ez egy klasszikus atkafertőzés, esetleg egy kis gombával is megspékelve a felületen. Ez igen gyakori kereskedésből vásárolt, vagy fiatal malacoknál, mivel az atka a bőrben él, és nagy stressz miatt, vagy legyengül az immunrendszer, azonnal kijön, kezeléssel jól gyógyul, emberre nem megy át. Hiába van most jó helye, már kijött az atka (a kereskedés, költözés, idegen környezet miatt), ez eléggé fáj és viszket, ezért kezelni kell. Vagy el kell vinni állatorvoshoz, és ivermectin injekciót kell kapnia hetente egyszer 3-4 hétig, vagy ivermectin hatóanyagú cseppet venni állatpatikában SH Rodomectin (kb 3500 Ft), szintén hetente egyszer lecseppenteni 4 hétig a két füle tövén a bőrt, és gerincvonalon a bőrt (a szőrtöveknél). Ha felnőtt 1 kg körüli mali, ilyen csúnya esetnél egy alkalommal 6 cseppet osztanék el rajta arányosan, ha még kölyök méret, 3 vagy 4 cseppet. Kb 2 hét múlva kezd javulni a bőr, addig még csepegtetés mellett is terjedhet kicsit. A kikapart, korpás rész fáj és viszket, ezért mi natúr körömvirág krémet is használunk reggel és este a sebes részen, amíg meg nem gyógyul, akár 4 hétig is. Ha plusz gomba is, és a körömvirágtól és ivermectintől 2 hét alatt nem javul, sima emberpatikában kapható vény nélküli Canesten krémmel kell kenni 10-14 napig csak a sebes felületet. Ha van másik mali, és rajta nincs tünet egyszer vagy kétszer őt is lecseppenteném, mert egymásra átkenhetik. Másik dolog, hogy a tengerimalacoknál minden vegyi anyagra nagyon vigyázni kell, szóba sem jöhet, hogy műtrágyás füvet vagy bolti salátát, külföldi, túl szép, nem idény ezért valószínűleg műtrágyás zöldséget egyenek, mert mérgezést okoz, nem kezelhető, el is pusztulhat a mali pár napon belül. Mivel a malac jókedvű, valószínűleg nem ez a helyzet, a mérgezés erős levertséggel, esetenként hasmenéssel járhat. A növesztett fű nagyon jó, de legközelebb virágföldben boltban vásárolt fűmaggal, otthoni öntözéssel javaslom a kifutót (mi sima kertben natúr földben csináltunk, tavasszal 5-6 hét alatt vastagon kijött a gyep sima víztől). Jobbulást a malinak! Nagy Nóra tengerimalac-tenyésztő A tengerimalacot hány nap után kezdhetem el kézhez szoktatni, tanítani? Tengerimalacom vakarózik, vedlik. Hogyan gyógyítsam?
A most leírtak alapján még inkább jó diagnózisnak tűnik az epilepszia (aminek a megállapításához, kimondásához nem kell sem vérvétel, sem egyéb vizsgálat, mert ezek csak az ok kiderítéséhez kellenek, nem magához a diagnózis felállításához). A véleményem pedig a következő: Ha valóban az van, hogy a korábbi tünetek, amit egy-egy roham során produkál, nem változtak lényegesen, és a mostanában mutatkozó rohamok során is ugyanezeket produkálja csak, akkor még az is lehet, hogy emiatt nem kellene még gyógyszerezni. A gyógyszerek ugyanis erős nyugtatók, és biztos, hogy ezektől tompább és levertebb lehet (de nem biztos) a kutya, ráadásul a májat is terheli a folyamatos gyógyszerezés. Más lenne a helyzet, ha a rohamai alatt mást is csinálna, lenne pl. izomgörcsös rángatózása, eszméletvesztése, stb. Úgyhogy, a gyógyszeres kezelésen lehetne még gondolkozni. Az pedig egy egészen más dolog, hogy az altatás során előfordulhat, hogy a műtőasztalon lesz rohama, ez pedig nem biztos hogy jó a műtét közben. Emiatt az ivartalanítást is meg kellene gondolni, hogy valóban akarják-e ebben a helyzetben? Szóval, összegezve, a kérdés nem könnyű, a válaszok megtalálása még inkább nehéz.