1301. Kik azok a Dinoszauruszok?
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A dinoszauruszok sorába minden idők legnagyobb hüllői tartoznak. A szárazföldi óriások mintegy 200 millió éven át voltak élet és halál urai a földön, pedig az agyuk nem volt nagyobb egy diónál...
A nagyjából autóbusz méretű Stegosaurus (4,5tonna felett volt) agyának tömege a 80 grammot sem haladta meg, ami - semmi kétség - azt jelenti, hogy nem az eszéről volt híres a dínótársai körében. Körübelül 150 millió évvel ezelőtt élt, és az őslénykutatók úgy vélik, hogy mohákat, páfrányokat, zsurlókat, cikászokat, tűlevelűeket és gyümölcsöket fogyasztott, de rágóképessége nem lévén zúzóköveket is nyelt hozzá az emésztése megkönnyítésére.
A dinoszauruszok igazi "kozmopoliták". A Pangea minden részébe eljutottak. Húsz családjuk majdnem minden kontinensről előkerült. A dinoszauruszoknak, a repülő hüllőknek és a krokodiloknak közös őse volt. Nézzük a legzsarnokabb gyíkot, a Tyranoszauruszt!
Már a nevének jelentése is sokatmondó: Triceratops - ´három szarv arc´. Körülbelül 68–65 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerika területén. A nagy nyakfodorral és szarvakkal rendelkező, négy lábon mozgó, a modern orrszarvúéhoz hasonló testű Triceratops az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz. Sok elképzelés született a Triceratops fejdíszeinek céljait illetően és jelenleg az udvarlás tűnik legvalószínűbbnek. Gondoljunk csak a XVI-XVII. század nyakfodort viselő hős szerelmeseire! Lássuk, mit tudunk még róla!
Az őshüllő olyan, többféle kategóriába tartozó állatok csoportját jelenti, amely segít a dinoszauruszok más korai hüllőktől való megkülönböztetésében. A levegőt meghódító első szárnyas lények a dinoszauruszokkal csak távoli rokonságban álltak. A magasból csaptak le zsákmányukra, de a negyedik ujjuk végétől a hátsó láb tövéig feszülő repülőhártyájukkal kilométereket tudtak siklani is...
Elsőként diagnózis kellene.(Vizetvizsgálat, ultrahang, esetleg röntgen...) Csak ennek ismerete után lehet a felmerülő kérdésekre válaszolni.
Én nem vagyok orvos csak huszonöt éve hüllőzöm, tehát ha megvizsgálta egy profi akkor sok okosat nem tudok hozzáfűzni. Az viszont biztos hogy az ennyire óvott kedvencek immunrendszere biztosan gyengébb mint egy ,,ridegen,, tartott állaté. A hüllők is bírják a józan ész keretein belül a kissebb nagyobb hőmérsékletváltozásokat hiszen ilyenek a természetben is vannak és ezek az ingadozások edzésben tartják az állatokat. Lehet hogy pont az eltúlzott féltés eredményezi azt hogy egy apró huzat vagy baci is megtámadja. Ha ehez hozzávesszük hogy elég nagy a beltenyésztettség is akkor elképzelhető hogy ezek együtt eredményezték hogy gond van. Keressen meg e-mail-ben (info@beloterrarium.hu) és megadom egy hüllőspecialista orvos barátom számát talán neki volt ilyen esete.
Békés természetű nagyobb testű halakat ( pl. gurámik) rakhat be.
A "csibeháló" nem alkalmas hullámospapagájok tartásához. A hasonló módszerrel fonott "pintyháló", vagy más 20 x 20mm lyukbőségnél nem nagyobb szemméretű drótháló lenne megfelelő. A leendő röpde méretét befolyásolhatja tartani szándékozott madarak mennyisége. Elsődleges szempont, hogy "túl nagy röpde nincs!". Egy párnak elegendő egy 50x30x40cm-es kalit, de több pár esetén ez a méret hatványozottan számítandó.
A kutyát az állatorvosi beavatkozás előtt vagy után érte valamilyen trauma, - ezért fél. A félelem elleni Bach-virágterápiát tudom ajánlani, ezzel meggyorsítható a félelem elmúlásának a folyamata.