1831. Hogyan szoktassuk le a papagájt a rikácsolásról?
Ha a papagáj néha-néha felrikkant, vagy tíz-húsz percen át csipog és csiripel, az még nem jelent problémát. De ki képes elviselni a naphosszat tartó, iszonyú rikácsolást? Szoktassuk le róla!
Ha a papagáj néha-néha felrikkant, vagy tíz-húsz percen át csipog és csiripel, az még nem jelent problémát. De ki képes elviselni a naphosszat tartó, iszonyú rikácsolást? Szoktassuk le róla!
Megérkezett Ghafula és Tjobbe, újabb két csimpánzzal bővült a Veszprémi Állatkert csimpánzcsapata.
Mivel a madarak közelebb állnak a vadvilági életmódhoz, mint egyéb kisállatok, és sokszor más állatok prédáivá válnak, ezért nagyon jól álcázzák, ha betegek. Sajnos ez legtöbbször kétségeket okozhat a gondok észrevételében, ezért állapotuk megfigyelése kreativitást igényel gazdáiktól.
Mik a vírusok, baktériumok és gombák? Ezek olyan mikroorganizmusok, amelyek betegségeket okozhatnak. Mi is a különbség közöttük? Melyik milyen betegséget okoz és mi ezeknek a kezelési módja? Mivel a vírusok, baktériumok és gombák jól ismert betegségeket okoznak, mégis könnyen összetéveszthetjük az ezeket okozó mikroorganizmusokkal, pedig annyira különbözőek, mint az egér és az elefánt.
Természetesen az egészséges fogakat! Az emberekhez, kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan a vadászgörények is fogainak is rendszeres ápolásra van szüksége. Nem árt időnként fogászati ellenőrzésre vinni kedvencünket.
Vajon miért kellene olyasmit adni a kutyának, amit az ember nem enne meg...?? Krumplihéjat, dióhéjat, tökhéjat, dinnyehéjat, szilvamagot, szénát, szalmát, szemes kukoricát....stb. (sorolhatnám) ne tessék adni a kutyának!!
A biztonság kedvéért érdemes lenne egy féregtelenítést végezni a madarakon, de a leírtak alapján valóban legvalószínűbb, hogy párosodni szeretne. Az etetett vitaminok, fehérjék mennyiségének csökkentésén kívül nem sok teendője van, legfeljebb párt vehet a hullámosnak.
Mindenképpen ki kell vizsgálni az okát, vigyék állatorvoshoz! Lehet parazitológiai vagy más fertőző háttere. Az állatorvosi címtárunkban talál a VI. kerültben praktizáló állatorvost.
Gyakori, visszatérő kérdés: mit és hogyan adjunk enni a kiskutyának, különös tekintettel az anyától való elválasztás körüli időszakra (6-7-8 hetes kölyök). Sokan úgy gondolják, hogy az itatás kérdése megoldott: "tejet kell adni neki". Pedig ez nem is olyan egyértelmű. A tejet minden esetben fel kell forralni, majd lehűteni, és azonos mennyiségű vízzel ajánlatos hígítani. Még így is előfordulhat, hogy átmenetileg hasmenés, lágy széklet jelentkezik a szoktatás időszakában. Valójában a tejre ebben az esetben nem a beltartalmi értékei miatt van szükség, hanem azért, hogy annak íze, illata csábítóbb legyen a kiskutyának, és megtanuljon inni. Az ivás megtanulása ugyanis sokkal fontosabb és előrevalóbb, mint az evésé, ugyanis a fiatal állatokat jobban veszélyezteti a szomjazás, kiszáradás, mint az éhezés. Kölyökkorban gyakrabban fordul elő hasmenés, ami fokozott folyadékveszteséget jelent, és amelyre ebben a korban sokkal érzékenyebbek az állatok. Amint a kölyök rászokik az ivásra, fokozatosan lehet csökkenteni a keverékben a tej mennyiségét, és végül a tejet teljes egészében el kell hagyni. Mivel kínáljuk, etessük először a kiskutyát? Ne szárazeleséggel kezdjük! Még akkor sem, ha láthatóan szívesen és jóízűen nyammognak a kölykök a száraztápon. Jobb, ha kezdetben lédús, nedvesített eledelt (vagy beáztatott száraztápot) kínálunk, hogy a szilárd eleséggel együtt kellő mennyiségű folyadékot is felvegyen az állat. Erre kezdetben azért van szükség, mert ha a kölyök jóllakik szárazeleséggel, és nem fogyaszt kellő mennyiségű folyadékot (vizet), túlterhelheti a gyomrát, ami hányáshoz vezet, és rendellenes bomlási folyamatok indulhatnak meg az emésztőtraktusban, ami gyomor-bélgyulladást okozhat.
Ha megfelelő méretű a kalit akkor igen, de az első napokban fokozottan figyelje a viselkedésüket.