1906. A kutyák reumás izületi gyulladása (rheumatoid arthritise; gyulladásos autoimmun betegség)
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Rheumatoid arthritis (reumás ízületi gyulladás) a legtöbb esetben a maximum 5-6 éves kistestű kutyáknál jelentkezik.
Az udvarban egy kistestű kutya szaladgál labdát kergetve. Egyszer csak fájdalmasan csaholni kezd és kicsiket lépve, maga után húzva bal hátsó lábát. Másodpercek múlva három lábon kezd el bicegni.
A térd sok veszélynek van kitéve és ezt bármelyik labdarugó játékos is alá tudja támasztani. A kutyáknál is a leggyakoribb térdsérülés az elülső keresztszalag szakadása.
A kutatók véleménye szerint a madarak is képesek saját hibáikból tanulni, ahogyan az emberek. Sőt, alapvető létfenntartási igényeik mellett - nagy szükségük van társaságra és rendszeres játékra is. Lehet, hogy eddig - méltatlanul - félreismertük őket?
A kutyák gyakran ugranak fel a gazdájukra. A hátsó lábukra állnak és elülső lábukat az emberre teszik. Ez teljesen normális viselkedés egy fiatal kutyánál. De időben le kell szoktatni róla, hogy a későbbiekben ne okozzon kellemetlenségeket.
Üdvözlöm! Nem világos számomra: ha biztosan nem fajtatiszta (amit nyilván az állatorvos nem nevezhet hivatalosan fajtatisztának, ha egyszer nem az), akkor honnan tudják, hogy milyen szőrhosszúságra számítsanak?
1./ erős illatú fertőtlenítőszer: domestos, flóraszept, stb. 2./ a leírt tünetek összességében domináns viselkedésre utalnak, első körben ivartalanítást javaslok.
Üdvözlöm, Azért sokat segítene, ha legalább a teknős faját megírta volna... Az alapján amit leírt úgy tippelem valamilyen ékszerteknős féléről lehet szó. Ebben az esetben.... Az ékszerteknősök a szabadban vízben alszanak téli álmot, nagyjából 10 fok alatti hőmérsékleten... ennek megfelelően ha a fogságban tartott egyedeket mindenképpen teleltetni szeretnénk (aminek nem sok értelmét látom) úgy kell eljárjunk, hogy igen hideg, 10 fok alatti hőmérsékletet biztosítunk neki, valamint legalább tenyérnyi mélységű vizet. Amennyiben fogságban tartott teknősünk tartási hőmérséklete körülbelül 18-20 fok alá hűl, a teknős -lévén, hogy hüllő- tejesen lelassul, és valóban elkezd nyugalmi állapotra felkészülni... Egy ilyen állandósult hideg állapot ami a normális tartási hőmérsékletnél hidegebb, viszont a teleltetési hőmérsékletnél pedig jóval magasabb igen veszélyes a teknősre nézve... így ne tartsuk sosem állatainkat. Az ékszerteknősök elterjedése észak amerikai kontinensen belül igen nagy, északon egészen Ohio államig ér délen pedig Mexikóig, így a populáció egy része nyugalmi időszakra kényszerül másik része azonban sosem telel. Ennek megfelelően nem szükséges teknőseinket fogságban teleltetni, diapausa beiktatása nélkül is szaporodnak, és boldogan élhetnek... És végül a tünetek amelyeket leír...Leginkább valamilyen légzőszervi megbetegedésre utalnak, a Teknősnek légszomja van, nehezítetten veszi a levegőt...a sípoló hang is ennek köszönhető. Valamint valószínűleg a vízből is ezért mászik ki. Éppen ezért praktikus lenne felkeresnie egy hüllőkkel foglakozó állatorvost, és kezeltetnie teknősét...valamint átbeszélni az alapvető tartási feltételeket..... Üdvözlettel Dr. Schütz Éva
Tollképződési probléma, melyet okozhat a vedlés okozta stresszel aktivált cirkovírus, vagy olyan zavar, melyek oka leginkább máj elfajulásra vezethető vissza. Különféle ásványianyag kiegészítésekkel kellene próbálkozni, hátha valamelyiket elfogyasztja, illetve be is tudja építeni a szervezetébe(pl.Kondifix-mineral). Vérvétellel, illetve röntgennel lehetne megállapítani a probléma tényleges okát. Esetleges víruspozitív diagnózis után, a többi madártól el kellene különíteni, amennyiben nem tud jelentős költségeket kifizetni a kezelésért, úgy javaslom ajándékozza el olyan helyre, ahol korrekt állatbarát gondoskodna róla, de másik madár nincs a közelében. Rendszeres vitamin és más immunerősítők használata mellett még sokáig elélhet.
Mutassa meg állatorvosának, mert a sebek lehetnek fertőzés, daganatos megbetegedés, stb. miatt is. HA a sebet magának okozz a macska (véresre vakarja a fülét), akkor akár lehet rühös is. Ez kíméletlen viszketést okoz, de kívülről sokszor nem látszik semmi nyoma, mert az atkák a hallójárat mélyén élnek. Az állatorvos egy speciális lámpával belenéz a fülbe. Ha megtekinti a hallójárat bejáratát, és feketés színű törmeléket lát benne, akkor a diagnózis biztos. Emberre veszélytelen, de feltétlen kezelést igénylő bántalomról van szó, mert az állat szenved tőle, és társait tovább fertőzi. Az egyik leggyakoribb viszketéssel járó betegség, a rüh