1951. Kutya thrombocytopenia
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A thrombocytopenia egy olyan rendellenesség, amelyben a vérlemezek száma alacsonyabb a normálisnál. A vérlemezkék valójában darabjai a különleges sejteknek, amelyek szükségesek a vér megfelelő alvadásához.
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.
A murin tífuszt a Rickettsia typhi okozza, melyet a rágcsálókon vagy kutyákon, macskákon élősködő bolha csípése továbbít (trópusi patkánybolha és macskabolha) vagy a bolhaürülék figyelmetlen belekaparása a nyílt sebbe.
Kisagyi hypoplasia-nak nevezzük azt az állapotot, amikor az agy egy része, az úgynevezett cerebellum (kisagy) nem fejlődik ki, vagy röviddel a születés után elcsökevényesedik (visszafejlődik). A kiváltó ok lehet genetikai, összefügghet egy anyaméhbeli fertőzéssel, de gyakran ismeretlen marad.
Egy kutya gerincoszlopa számos kisméretű csontból épül fel, melyeket csigolyáknak hívunk. Ezek a koponya alaptól egészen a farokcsontig terjednek. A csigolyák rugalmas korongszerű porccal kapcsolódnak egymáshoz – ez a porckorong.
Kedves Tímea! Úgy látszik, ezen a fórumon is hozzám került a kérdése. :) Most is azt tudom Önnek leírni, hogy a szerek akkor lesznek hatásosak, ha lefedik kedvence egyedi tüneteit. Ha ezt Ön nem tudja egyértelműen megítélni, és nem akarja / tudja egy homeopata állatorvos véleményét kikérni, akinek természetesen előbb meg kell ismernie részletesen a tüneteket, körülményeket, előzményeket, stb., akkor azt javaslom próbálja ki, és ha 3-4 héten belül sem következik be lényegi javulás, akkor ez a szerkombináció nem volt hatásos. Ez esetben érdemes lenne szakemberhez fordulni, aki egy személyes konzultáció keretében alaposan feltérképezi kedvence egyedi tüneteit, és ennek alapján választ majd neki megfelelő homeopátiás szert. Mielőbbi gyógyulást kívánok kedvencének! Üdvözlettel: Dr. Kopócsi Andrea
Kép alapján csak tippelni tudok, talán acne (gennyes szőrtüsző gyulladás). Amikor megjelenik, cytológiai mintát kellene venni belőle és laborban megnézetni, milyen sejtek vannak a képletben. Lehet valamilyen cysta is, akkor folyadék van benne. Ez is kiderül a mintavételnél.
Kedves Reanáta! Ezeket a teknősöket amint kikelnek, még azelőtt, hogy bármit ettek volna becsomagolják őket egy hungarocell dobozba százasával élére állítva és postázzák európába. Innen megveszik a nagykerek, majd a kiskerek. A Kis állatkerskedésekben aztán olyan tápokat szórnak be nekik ami nyílván praktikus és a poncukon van. Ilyen az összes szárított táp ( ami egyébként nem alkalmas teknősök takarmányozására). A teknősökben van egy olyan praktikus ösztönös dolog, hogy amit kiskorukban a legtöbbet esznek azt fogják a legjobban szeretni. Nem tudni ez miért van, valószínűleg abban van szerepe, hogy eztán az adott élőhelyen leggyakrabban előforduló zsákmányt kedveljék. Ez végeredményben nem is fontos. Lényeg az, hogy ezért nehezen átszoktathatók a számukra jó tápokra. A teknősök a szabadban sokmindent megesznek (csigák-lárvák, rákok, halak, stb stb) ha ezt ledarálnánk és összehasonlítanának összetételét egy egyben lefagyasztott kicsiny halacskáéval azt kapnánk, hogy nagyjából a kettő megegyezik. Ezért van az (és a gyakorlat is ezt mutatja) hogy a teknősök az egyben lefagyasztott (majd felolvasztott kishalból) álló monodiétával teljesen jól elvannak. Nincsen szükségük egyébre. A kishal agya-belei-mája mind tartalmazza a szükséges anyagokat. A gyászbogár lárva sajnos nem jó takarmány egy növekedésben lévő teknősnek mert se kalcium se A-D-E vitaminok nincsenek benne elegendő mennyiségben. Így leggyakrabban ezen vitaminok hiánya alakul ki, majd következményesen angolkór azaz kalcium hiány. Ha megfelelő a hőmérséklet azaz egy letakart akváriumban ( a vizoszlop feletti levegő is) kb 28 fokos és a melegítő lámpa alatti napozó kb 35 fokos akkor a teknős biztosan nem akar telelni. Én azt csinálnám, hogy megpróbálnám úgy etetni a teknőst, hogy a nem evőset benthagyni a másikat kivenni (hogy az ne zavarja) és megkínálnám fagyasztott vagy élő vörös szúnyoglárvával vagy élő tubifexel. Ha erre rákap az jó, és akkor fokozatosan lehet neki adni mást is. A fagyasztott takarmányok mint pl a szúnyoglárva, megfelelő lehet egy ideig a teknős takarmányozására... szerintem a gyászbogárlárva nem az. Persze bármit írok azt látatlanba teszem, így aztán közel sem biztos, hogy a teknősnek nincsen e a háttérben más baja. Mindenesetre a takarmányozás nem jó! Ebből kiindulva TALÁN hiánybetegsége van. Üdvözlettel Éva
Kedves Olvasónk! Nem írja, hogy ivartalanítva vannak-e a szukák, mert ha nem ivartalaníttatja őket, akkor szaporodni fognak, ami egy nagytesű kan és kistestű szuka esetén könnyen a szuka halálát okozhatja. Illetve javaslom elolvasni a következő cikket, mielőtt szukák mellé még egy kutyust vinne haza: Az írás Stefan Siman (dipl. állatterapeuta és kutyatréner tollából származik) http://www.haziallat.hu/dr-haziallat/kutya/kutyak-osszeszoktatasa/14436/
Kedves Olvasó! Az akvárium a halakkal, vízinövényekkel, különböző tereptárgyakkal, világítással és a szűréstechnikával egy olyan zárt rendszert képez, melyben minden igyekezetünk ellenére a különböző bomlástermékek időről-időre felhalmozódnak, és ezzel negatívan befolyásolják azt a kényes egyensúlyt, melyet megpróbálunk fenntartani. Alapvető tévhit az, hogyha áttetsző a víz, egészséges az akvárium. Sokan mennek be a díszállat-kereskedésekbe azzal, hogy "algásodik az akváriumom, és nem értem miért" és mikor a szakeladó a vízcserék gyakoriságáról érdeklődik, legtöbbször azt a választ kapja, hogy kb. egy éve csak utántöltik a medencéből elpárolgott vizet. Pedig ha kicsit belegondolunk, az a rengeteg káros anyag (nitrát, ammónia, foszfát stb.) ami a halak ürülékéből, a gyakori túletetésből és az egyéb bomlástermékekből származik, nem párolog el a vízzel együtt, hanem folyamatosan halmozódik az akváriumban (leginkább a talajban, ahonnan a szűrők nem képesek kiemelni). Eleinte amíg nem túl telített a víz, a káros anyagok egy részét feldolgozzák a növények, és lebontják a már fentebb említett baktériumok. De egy idő után a rendszer telítődik, és ilyenkor jelentkeznek az algák; tehát bátran kijelenthetjük, hogy az algásodás egyik fő oka a vízcsere elmaradása. A másik fő ok a megvilágítással függ össze. Általában a zöld színű algák a sok, a barnák a kevés fény hatására jelennek meg. Általános irányelvként elmondható, hogy napi 10óra mesterséges megvilágítás 0% természetes fény mellett optimális lehet. Persze nem kell pánikba esni, ha az üvegen és a tereptárgyakon vékony hártyaként alga jelentkezik, hiszen egy kis alga teljesen természetes egy vízi élőközösségben, és jó néhány halfaj (pl: xipho, molli, algaevő harcsa stb.) szívesen falatozik ebből a természetes táplálékból. Másrészt ezek az algák mechanikus úton könnyedén eltávolíthatók különböző direkt erre a célra gyártott díszállat-kereskedésekben beszerezhető eszközökkel (pengés-és mágneses algakaparók stb.), de jó szolgálatot tehet akár egy másra még nem használt dörzsis mosogató szivacs is.