2131. A nimfapapagáj kedvelt díszmadár
A nimfapapagáj az egyik legkedveltebb díszmadár. Szelíd természetükről ismertek, bájosak, szeretetteljesek, játékosak és nagyon kommunikatívak.
A nimfapapagáj az egyik legkedveltebb díszmadár. Szelíd természetükről ismertek, bájosak, szeretetteljesek, játékosak és nagyon kommunikatívak.
A vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris) vagy másnevén kapibara Földünk legnagyobb rágcsálója. Víz melletti területeken él csapatba verődve, melyet a legidősebb, domináns hím vezet.
Holland hajósok fedezték fel a 16. században dél-amerikai gyarmatukon, Guyanában ezeket a puha, barna-fehér bundájú állatkákat. Néhányat közülük hazavittek a gyerekeiknek játszótársul, Hollandiába. Itt az emberek gyorsan megkedvelték őket, és lassan más, európai országban is elszaporodtak.
Sokféle mintázatú és színű macska letezik a világon, a következőkben pedig bemutatjuk a legelterjedtebbeket.
Talán tudod, hogy Ausztráliából származik, de amit talán nem tudsz, az az, hogy a koala nem egy medvefajta, hanem a kenguruhoz hasonlóan erszényes állat. A kölykök születésük után hat hónapig anyjuk erszényében élnek.
1. Valósznű félrenyelt a cica, de a leírás alapján azonnal ki is köhögte, főleg ha azóta nincs semmilyen tünete. (Félrenyelés után tüdőgyulladás alakulhat ki, ha tüdőbe is jut a félrenyelt anyag. Ennek komoly tünetei vannak: teljes elesettség, étvágytalanság, magas láz, köhögés, prüszkölés, törmelékes orrfolyás, reszelő, érdes légzés.) 2. Cicáknál az ivarzási időszak a megvilágított órák számának növekedésével veszi kezdetét. Itt a tavasz, változik a napéjegyenlőség, várhatóan kezdődik az ivarzás ismét a cicánál. A mesterséges megvilágítás is befolyásolja az ivarzási periódust, tenyésztők gyakran 12 órás megvilágítást alkalmaznak annak érdekében, hogy a nőstények folyamatosan aktív periódusban legyenek.
Macskáknál a tüsszögéssel járó betegségek kivétel nélkül fertőző eredetű, vírusok által okozta és ezek szövődményeként jelentkező bakteriális megbetegedések. A saját, lakásban tartott macskáját ne engedje a kóbor és beteg állatok közelébe. A betegség úgy is képes terjedni, hogy az ember érintkezik egyik másik állattal és/vagy egy ugyanazon közös udvarban járnak-kelnek az állatok.
A kérdése második felével kezdeném a válaszomat. A kistestű kutyák, mint ahogy a havanese is, általában hamar befejezik a "testi fejlődést". 8-9 hónaposan elérik azt a méretet, ami a fajtájukra jellemző felnőtt kori méretük. A mozgással kapcsolatban: nincs egy előírt és követendő szabály a kutya mozgatását illetően. Minden kutyát kell vinni sétáltatni, még azokat is, amelyek udvarban laknak. Napi egy órás sétára és gazdival való csavargásra minden kutyának szüksége van. Az egy másik kérdés, hogy a séta közben kifulladásig futtatja-e vagy nem. Ennek nem vagyok híve. A kutyák mozgásigénye a fajtájuktól, koruktól és egészségi állapotuktól függően más és más. Ha télen keveset mozogtak a kutyák, akkor tavasszal kezdetben csak laza séta legyen és később, ahogy a kondijuk erősődik, lehet futni velük és futtatni őket.
A fogságban tartott állatoknál nagyon fontos szerepe van annak, hogy mit adunk nekik enni, hiszen ez nagyban befolyásolja az életüket. A mocsári teknős egyáltalán nem igényes állat. Mivel a magyar időjárást is kibírja, így akár kint is tarthatjuk (akár télen is, ha minimum 1 méter mély a vize). De ha lakásban tartjuk, akkor sem igényel nagyon vízfűtést, mivel 15°C-on is nagyon jól érzi magát. Számára a legideálisabb hőmérséklet 18-25°C között van, de a fiatalabbakat 20-25°C között érdemes tartani. Elsősorban állati eredetű táplálékot eszik, de néha azért a növényeket is megcsipegeti. A legfontosabb kérdés, hogy mit adjunk nekik enni. Íme egy lista a szóba jöhető ételekről: Állati eredetű ételek: - piros vagy fekete szúnyoglárva - vízibolha - tubifex - lisztkukac - szöcske - tücsök - pók - kisebb halak (lehet élő - pl. guppi -, fagyasztott, szárított vagy liofilizált) - ez talán a legfontosabb, mivel tele van a teknősök számára fontos vitaminnal és alig van benne zsír - csiga, vízicsiga ("tálalás" előtt jól mossuk meg, a keményebb héjúakat pedig törjük fel) - garnéla - marhaszív-darabok - csirkemáj Az állatkereskedésekben lehet kapni mindenféle szárított halat, garnélát, rákokat, sőt hangyatojást is. A szárított halat ajánlani tudom akár főfogásként is (de azért adjunk előtte valamilyen vitamint is!), amikor nem akarunk a teknősöknek "igazi" halat adni (mert pl. aznap nem akarjuk kitisztítani a terráriumot). Azonban a többivel nagyon vigyázni kell, mert sok tartalom nincs bennük. Adhatunk nekik, de csak valami laktatóbb kiegészítéseként, a változatosság kedvéért. A teknősök szívesen esznek még lisztkukacot is, bár ennél is vigyázni kell - akár a szárított kajáknál -, mivel nem tartalmaz minden, a teknős számára fontos vitamint. Így ezt is csak kiegészítésként adjuk nekik vagy valamilyen vitaminkészítménnyel együtt. Viszont a lisztkukacnak nagyon magas a fehérjetartalma, ezért nagyon tápláló a teknősök számára és értékes anyagokat lehet nyerni belőle. Növényi eredetű ételek: - spenót - saláta - banán (héjától azért válasszuk el) - kivi - narancs - földiszeder - alma (csak a húsos termést adjuk a teknőseinknek, mivel a héját nagyon nem tudják megenni) - barack - ananász - ribizli - szőlő - paradicsom - káposztalevél - sárgarépa - mindenféle vízinövény (ha telepítünk a medencéjükbe, mindenképpen számolnunk kell a növényállomány megfogyatkozásával)
A műtét után a friss seb védelme érdekében ráragasztott "ragtapaszt" nem tanácsos idejekorán leszedni. Ha a ragasztott anyag légáteresztő kötszer, akkor akár 7-8 napig is rajta maradhat az állaton. Viszont a sima Leukoplasztot vagy ahhoz hasonló anyagot tanácsos leszedni 2-3 nap múlva és átragasztani légáteresztő kötszerrel. De ez ügyben a műtétet végző orvost kérdezze, akár telefonon. Biztosan szívesen segít.