A vízidisznó vagy kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris)

A vízidisznó az emlősök osztályába, a rágcsálók rendjébe és a kapibarafélék családjába tartozik, ez utóbbinak ő az egyetlen faja.

Földünk legnagyobb rágcsálója

A vízidisznó a legnagyobb rágcsáló

A vízidisznó Földünk legnagyobb rágcsálója. A kifejlett példányok testhossza elérheti a 130 centimétert, súlya a 65 kilogrammot. A hímek kisebbek a nőstényeknél. A vízidisznó egy óriási tengerimalacra hasonlít. Szőrzete rövid sörteszerű, színe vörösesbarna. Feje nagy, szemei sötétbarnák, fülei kicsik. Farka szinte alig van. A „Hydrochoerus" szó azt jelenti: „vízidisznó".

A kapibara szeret elbújni a sűrű növényzetben és a bokrokban. Természetétől fogva nappal és éjjel egyaránt aktív állat, néha megpihen egy földbe ásott lyukban, de ha emberek háborgatják, akkor éjjel bújik csak elő. A kapibarára a gazdák nemcsak húsuk miatt vadásznak, hanem azért is, mert a termésben gyakran kárt okoz. Egyes területeken növekszik, másokon viszont csökken a vízidisznó populáció. Bizonyos területeken, ahol elég nedves a talaj, még haszonállatként is elkezdték tenyészteni.

Szeret pihenni

A vízidisznó természetes élőhelye

A vízidisznó az amazonasi esőerdőkben honos. A Panamai Köztársaságban, az Andok bizonyos vidékein, Kolumbiában, Uruguay-ban, Argentínában is előfordul, de mindig vizek környékén él.

A vízidisznók 15-20 fős csoportokban élnek, (a száraz évszakban még 100 fős csoportokba is összeverődhetnek a kisebb tavak köré), melyeket hímek és nőstények vegyesen alkotnak. A csapatot egy öreg domináns hím vezeti. Egymás között szagokkal és hangokkal kommunikálnak. Többféle hangot is ki tudnak adni: ugatás, füttyentés, röfögés és jellegzetes kattogás. A megfigyelések azt mutatják, hogy a kapibarák egész nap csak üldögélnek. A „kapibara" szó a guarani indiánok nyelvén azt jelenti: „a füvek királya".

A kapibarák kissé lomhák a szárazföldön, de kitűnő úszók és búvárok. Mivel emlősök, néhány percig képesek a víz alatt maradni, de nem ülhetnek a vízben időtlen időkig. Bár ha a szükség azt diktálja, még aludni is tudnak a víz alatt, persze néha kidugják az orrukat egy kis oxigénért.

Szárazon lomhák, de a vízben otthon vannak

A vízidisznó testfelépítése

A hím elérheti az 50-52 kilót is, a nőstény 54 kilóig is megnőhet. A kapibara hatalmas, zömök teste 130 cm hosszú lehet, a vállmagassága a 60-61 cm-t is elérheti. Szemei kicsik, a fejük tetején helyezkedik el, akárcsak a füleik és az orruk. A nutriára hasonlítanak. A hímek orrhátán egy különleges agyalapi mirigy található, melynek segítségével szagokat bocsát ki, így jelölve meg territóriumát. Lábaik rövidek, az elülső lábak hosszabbak a hátsóknál. Mellső lábaikon 4, a hátsókon 3 lábujjuk van. Lábujjaik között kicsi úszóhártyák találhatók. Színük a vöröses árnyalatoktól a barnáig változik. Bőrük kemény, szőr borítja.

A kapibara szaporodása

Többnyire áprilisban vagy májusban párosodnak, de ősszel is gyakran előfordul. A kapibarák általában a száraz évszak előtt párosodnak a víz alatt.

A legtöbb nőstény egyetlen almot rak egész évben, néha előfordul, hogy kettőt.

A nősténynek 5 pár mellbimbója (emlője) van, és 2-8 kölyköt hozhat a világra (leggyakrabban 5-öt). A vemhesség 120-150 napig is eltarthat, az újszülött kölykök nagyjából 1 kilósak. A „malacok" növénnyel is táplálkozhatnak, de 16 hetes korukig az elsődleges táplálékforrást az anya biztosítja számukra az anyatejjel. A nőstények segítenek egymásnak felnevelni a kölyköket, míg azok el nem érik a 15 hónapos kort ,és ivaréretté nem válnak.

A kapibara szabadon 8-10 évet él, de az állatkertben a 12 éves kort is elérheti.

A kapibara táplálkozása

Vízi növényeket, füvet, zöldségeket és fakérget eszik.

A kicsik 16 hétig tejen élnek

A vízidisznó ellenségei

A kapibarának sajátos védekezési módszerei vannak. Amikor veszély közeledik, a víz alá merül „gyáván" megbújik a víz alatt. Természetes ellenségei közé tartozik az anakonda. Legrettenetesebb ellenségei a kajmán, a jaguár, az ocelot, a puma. Tökéletesen el tud rejtőzni, csak szemei, orrnyílásai és fülei látszanak ki a vízinövények közül.