2481. A papucsfüggő teknős
Toby, a 60 éves teknős első pillantásra „beleszeretett” a felvételen látható papucsba, és lelkesedése a mai napig töretlen.
Toby, a 60 éves teknős első pillantásra „beleszeretett” a felvételen látható papucsba, és lelkesedése a mai napig töretlen.
Az utóbbi időben a háziállatok egészségügyi ellátása folyamatosan javul, és ezáltal a kutyák ma már tovább élnek, mint valaha, még akkor is, ha olyan betegségekben szenvednek, mint például cukorbetegség.
A kétpúpú teve egy igazi túlélő, ezek az állatok hosszú ideig képesek életben maradni étel és víz nélkül, sőt még a nukleáris sugárzásnak is ellenállnak.
A berber makákók vagy magótok Északnyugat-Afrikában és Európában is megtalálhatóak. A sárgásbarna színű szőrzettel rendelkező magótok 10-40 fős csoportokban élnek, az utód nevelésében a hímek is nagy szerepet játszanak.
Nemrég a tudósok még minden egyes orángutánt egy fajhoz soroltak, Pongo pygmaeushoz. De a genetikai vizsgálatok elég különbséget mutattak ki Borneo és Szumatra szigetén ahhoz, hogy két különálló fajra osszák őket.
Kedves Gazdi! Sajnos az a rossz hírem van, hogy a kutyust mindenképpen meg kell mutassa állatorvosának, mivel először diagnosztizálni kellene a problémát, amihez laboratóriumi vizsgálatok szükségeltetnek (bőrkaparék, hormonvizsgálat, esetéeg allergia diagnosztika stb.). Üdvözlettel Dr. Szaniszló Ferenc www.vetlabor.hu
Kedves gazdi! Állatorvoshoz kellene vinni a madarat!A csőrtúlnövésnek számtalan oka van. Előfordul, hogy a csőr abnormálisan áll, egy kicsit eláll (szemmel alig láthatóan) ami hatására előfordul az ún. keresztbenővés, mikor mind a két csőrkáva túlnő! A csőr rendellenes állását kézzelnevelés, korábbi angolkór, esetleg rühatka okozhatja) Rendszerint mégis a felső csőrkáva szokott túlnőni, aminek az oka a rendszertelen elhasználódás! A csőrtúlnővés elkerülése érdekében a madaraknak sok rágcsálnivalót és szépiacsontot biztosítsunk! Papagájokkal foglalkozó állatorvosok >>
Azt kérdezi, Kedves kérdező, hogy mit gondolok? Nos, azt gondolom, hogy ha ennyi állatorvos, ennyiszer látta, vizsgálta a cicáját, sőt, komoly gyógyszerekkel kezelték is, akkor több ezer km távolságból én mit tudnék mondani úgy, hogy csak az ön (hosszú) leírását olvastam. Nem tudok mire gondolni. Gyógyszereket pedig szintén nem javasolhatok látatlanban. Sajnálom!
Az akvárium a halakkal, vízinövényekkel, különböző tereptárgyakkal, világítással és a szűréstechnikával egy olyan zárt rendszert képez, melyben minden igyekezetünk ellenére a különböző bomlástermékek időről-időre felhalmozódnak, és ezzel negatívan befolyásolják azt a kényes egyensúlyt, melyet megpróbálunk fenntartani.Alapvető tévhit az, hogyha áttetsző a víz, egészséges az akvárium. Sokan mennek be a díszállat-kereskedésekbe azzal, hogy "algásodik az akváriumom, és nem értem miért" és mikor a szakeladó a vízcserék gyakoriságáról érdeklődik, legtöbbször azt a választ kapja, hogy kb. egy éve csak utántöltik a medencéből elpárolgott vizet. Pedig ha kicsit belegondolunk, az a rengeteg káros anyag (nitrát, ammónia, foszfát stb.) ami a halak ürülékéből, a gyakori túletetésből és az egyéb bomlástermékekből származik, nem párolog el a vízzel együtt, hanem folyamatosan halmozódik az akváriumban (leginkább a talajban, ahonnan a szűrők nem képesek kiemelni). Eleinte amíg nem túl telített a víz, a káros anyagok egy részét feldolgozzák a növények, és lebontják a már fentebb említett baktériumok. De egy idő után a rendszer telítődik, és ilyenkor jelentkeznek az algák; tehát bátran kijelenthetjük, hogy az algásodás egyik fő oka a vízcsere elmaradása.A másik fő ok a megvilágítással függ össze. Általában a zöld színű algák a sok, a barnák a kevés fény hatására jelennek meg. Általános irányelvként elmondható, hogy napi 10óra mesterséges megvilágítás 0% természetes fény mellett optimális lehet. Persze nem kell pánikba esni, ha az üvegen és a tereptárgyakon vékony hártyaként alga jelentkezik, hiszen egy kis alga teljesen természetes egy vízi élőközösségben, és jó néhány halfaj (pl: xipho, molli, algaevő harcsa stb.) szívesen falatozik ebből a természetes táplálékból. Másrészt ezek az algák mechanikus úton könnyedén eltávolíthatók különböző direkt erre a célra gyártott díszállat-kereskedésekben beszerezhető eszközökkel (pengés-és mágneses algakaparók stb.), de jó szolgálatot tehet akár egy másra még nem használt dörzsis mosogató szivacs is.
Jesszusom! Azonnal állatklinikára a ciácával, rettenetes kínokat élhet át!!! http://hungaropet.com/medvetallatklinika/