3116. Amit tudni érdemes a keleti szürkemókusról
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
A keleti szürkemókust (Sciurus carolinensis) először a XIX. század végén telepítették be Angliába, ahonnan azután rohamosan elterjedt az egész kontinensen.
Van valaki a házamban, aki kutyának álcázza magát. A neve Tuxcitto. Azért állítom azt, hogy nem egy közönséges kutya, mert olyan dolgokat talál ki és visz véghez, amelyek egy gondolkodó lénynek is a dicsőségére válnának. Az alábbi eset tökéletesen alátámasztja a fenti kijelentést. Megtudhatod milyen hasznos egy ilyen kutyus a ház körül, ha a környékeden mókusok is randalíroznak.
Ma már csupán négy folyamidelfinfaj él folyóban, tavakban és a trópusi Déli Félteke tölcsértorkolataiban. A folyamidelfint más néven édesvízi delfinnek nevezik, habár egyik faja sósvízű tölcsértorkolatban él, amely sósvízi folyamdelfinként ismert.
A pápaszemes medve, más nevén az andoki medve Dél-Amerikában honos, az Andok hegység környékén. Területe észak-nyugat Argentinától kezdve, Perun át, egészen Venezueláig és Braziliáig terjed.
Az amazonasi folyami delfin legfőbb fizikai jellemvonása a hosszú, vékony orr, az állkapocs mindkét részén sorakozó 24-34 darab kónikus fog (a delfinek általános jellemvonása), a gömbölyű fej, valamint a nyakcsontok rugalmassága.
Több oka lehet: vérzékenység (patkényméregmérgezés), mechanikai ok (idegen test, ütés), magas vérnyomás, vérérfal gyengülése, gombás helyi fertőzés, stb. El kellene vinni orvoshoz.
A hányás, nyálkás széklet, levertség sokféle betegség tünete lehet. A hányadék színe, amennyiben nem tartalmaz alakos elemeket (pl. takarmányt), vagy vért, rendszerint sárgás színű. Ez a szín a gyomorsav (sósavas pepszin) normális színe. A zöldes árnyalat gyakran az emésztési rendellenességben szenvedő kutya (macska) "legeléséből" (fű, gyomok rágcsálása) adódik. Gyakran említik, hogy a hányadék habos. Nos, ez sem valami különleges jel, csupán arról van szó, hogy az öklendezés során a váladék felhabosodik. Hasnyálmirigy gyulladás esetén is lehetnek ilyen tünetek, de ez a betegség - szerencsére - viszonylag ritka. Egyéb emésztőszervi megbetegedésektől a legegyszerűbben vérvizsgálattal lehet elkülöníteni. Míg az emésztőszervi megbetegedések (mint pl. gyomor- bélgyulladás) viszonylag rövid idő alatt gyógyulhatnak, a hasnyálmirigy gyulladás hosszadalmas, "macerás" betegség, nemegyszer végzetes kimenetelű is lehet minden beavatkozás ellenére. Nemegyszer intenzív (kórházi) kezelést igényel, mert a "nulldiétás" állatot mesterségesen kell táplálni (infúziókkal). Gyakori eset, hogy azonosnak látszó tünetek mellett egyszer gyorsan, máskor lassabban, vagy egyáltalán nem gyógyul az állat. Ennek az az oka, hogy azonos tünetek hátterében is sokféle betegség lehet. Hogy miről is van szó, ennek kiderítése az állatorvos feladata. A pontos diagnózis felállítása gyakran nem egyszerű, és az ahhoz szükséges vizsgálatok manapság nem kis anyagi terhet rónak az állattartóra. Az ismétlődő hányás, hasmenés az állat kiszáradásához vezethet, ezért igen fontos a folyamatos, rendszeres állatorvosi vizsgálat és kezelés (gyakran szükség van - egyéb gyógyszerek mellett - infúziókra is). Ezért ha nem javul az állat állapota, újra meg újra vigyék vissza az állatorvoshoz.
Az ismétlődő hányás, öklendezés, étvágytalanság, elesettség a mérgezésen kívül egyéb betegségek tünete is lehet. Az emésztőszervi megbetegedéseken kívül vírusos betegségek esetében is jelentkezhet ilyen. Persze a legtöbb mérgezés is hányással, hasmenéssel kezdődik. Ezért csupán a hányás (mint tünet) alapján lehetetlenség megmondani, hogy mi van a háttérben. Elengedhetetlen egy alapos állatorvosi vizsgálat, és egy részletes körelőzmény annak érdekében, hogy közelebb kerülhessünk a valódi okhoz. Amennyiben ez nem elegendő, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokra is szükség lesz. A mérgezéses eseteknél általában az szokott lenni a probléma, hogy ha az állat elhullik, akkor a tetemet eltemetik, elszállíttatják, stb. anélkül, hogy boncolást, toxikológiai vizsgálatot végeznének. Pedig ha felmerül a mérgezés, adott esetben az "idegen kezűség" gyanúja, csak kórboncolás és a méreg kimutatása esetén van keresnivalója a károsultnak. Ugyanígy - kártérítési ügyekben - nagyon fontos, hogy az állattartó a tünetek észlelésekor mielőbb forduljon állatorvoshoz, mert vitás esetben komoly súllyal esik a latba, hogy a károsult mindent megtett-e a "kárenyhítés" érdekében. Ugyanis sokszor felmerül, hogy kellő időben történő kezelés esetén az állat megmenthető lett volna. Tehát mindenekelőtt (az állat érdekében is) azt javaslom, hogy sürgősen mutassák meg az állatot állatorvosnak, és ha netán elpusztul, a kórboncolás lehetőségét (szükségességét) is fontolják meg a további - ismétlődő - esetek elkerülése érdekében.
T. Csilla! Van. Ha nem a műtét, akkor heti 1 tabletta, és amíg kapja addig nem tüzel. Az ívarzás 14-21 naponként jelentkezik. Lakásban egész éven át. Több ötletem nincs.
Üdvözlöm! Meg kellene mutatni állatorvosnak, mert ha megnyílt a pulpaüreg, az befertőződhet és fájdalmas akkor be kell tömni, vagy ki kell húzni. Látatlanban ezt nem tudom megmondani.