3186. Énekesmadarak: a fenyőcsíz (Carduelis pinus), a mozgékony madárka
A fenyőcsíz (Carduelis pinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó madárfaj.
A fenyőcsíz (Carduelis pinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó madárfaj.
Egy lelkes szervezet keresett meg minket, hogy segítsünk minél több emberhez eljuttatni a kezdeményezésüket. Mivel remek ötletnek tartjuk, ajánljuk figyelmetekbe!
Az elmúlt években újra megtaláltam a karácsonyi békémet, melyet a felgyorsult világban, az intenzív és elvárásokat támasztó reklámok nyomása alatt, a bevásárló központok zsibongó tömegében, az ideges és sokszor a feszültség miatt agresszív lökdösődésben elveszettnek hittem.
Óva intettek a felelőtlen karácsonyi ajándékozásoktól a Pedigree Örökbefogadási Program kampányzáróján.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) már a nyár végén felhívta a figyelmet arra, hogy az ide szokatlan időjárás felborította a madarak – köztük elsősorban a gólyák – bioritmusát és ez szokatlan magatartásformákhoz vezetett.
A madár szelídítése előreláthatólag még sokhetes procedúra lesz. A kézbevételt csak a nagyon szelíd madarak tűrik, általában már az is nagy eredmény,ha megállnak az ember kezén, illetve elüldögélnek a vállán. Ha már megszokta az új helyét, akkor kedvenc eleségének kínálgatásával lehet legkönnyebben elnyerni a bizalmát. A kiengedés, reptetés kerülendő, míg a nimfa meg nem szelídül. A különféle szelídítési, csalogatási "fortélyokról sok leírás, publikáció jelent már meg a neten is. javaslom olvasgasson olyan fórumokat mint pl. az alábbi: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038540&la=58554082
Tisztelt Kérdező! Feltehetően két külön problémáról van szó. A kóros soványság hátterében lehetnek paraziták vagy a hasnyálmirigy alulműködése miatt kialakuló emésztőenzim hiány, és még egy sor más, ritkábban előforduló betegség. Az elkülönítésükhöz bélsárvizsgálat, vérvizsgálat és hasi ultrahangos vizsgálatra egyaránt szükség lehet. A sántításnál kérdés, hogy csak a hátsó lábakra sántít felváltva, vagy időnként az elsőkre is. Az utóbbi esetben valószinűbb, hogy csonthártya gyulladás, amely nagytestű kutyák esetében 6-24 hónapos kor között a leggyakoribb. Ha csak a hátsó lábakon jelentkezik, akkor az izületek rendellenes fejlődése (dysplazia) áll az első helyen, de még egy sor betegséget ki kell zárni, amelyhez egyrészt neurológiai, másrészt röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Forduljon állatorvosához, aki az állkat vizsgálata után sokkal pontosabb tájéloztatást tud adni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Ilona! Mindenképpen konzultáljon állatorvosával!
Üdvözlöm! Általában a vitaminhiány jele! Az élelem visszautasítás szokott még kísérő tünetként megjelenni. A foltokat lehet ecsetelni antibiotikummal (pl.: Betadine) és nagyobb adag D3 vitamint adni neki! Ha a kezelés ellenére nem javul két-három héten belül, akkor vigye el orvoshoz! Mindig adjon neki vitamin-keveréket (pl.: Baefar, Korvimin).
Kedves Lilla, a következő cikkeinket ajánljuk szíves figyelmedbe: Barackon múlhat az életünk! Milyen gyümölcsöket adhatunk a kutyának? Csoki, mazsola, pezsgő? Ne mérgezd meg a kutyád!