3691. Vörösiszap katasztrófa: kevés előrelépés egy év alatt
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Egy évvel a kolontári vörösiszap katasztrófa után szinte semmi nem történt annak érdekében, hogy megakadályozzák a hasonló tragédiák bekövetkezését Magyarországon.
Az epilepsziás betegek gondozásba vétele és kezelése során gyakran felmerülő kérdés az emberi és az állatorvosi betegellátásban, hogy hányadik roham után kezdjük el az epilepszia gyógykezelését.
Múlhat el beszélgetés közép-európai hobbiállattartók között anélkül, hogy ne merülne fel a neve? Szembejön veled lépten-nyomon, a fővárosi aluljárókban, a liftben, a hír- és szaklapokban, a Facebook üzenőfaladon, egy baráti csevegés közben... Hogy miről beszélek? A TerraPlaza-ról, mely hazánk Európa szerte híres egzotikus állatbörzéje.
A daru az 1910-es években még költött Magyarországon, majd a fészkelő-állomány eltűnését követően néhány ezer példányos őszi és tavaszi vonulóként jelent meg nálunk évről-évre. Daruvonulás videón.
Vissza-visszatérő kérdés: mikor lehet "utcára vinni" a kutyakölyköt? Mikor mehetünk először sétálni a kiskutyával? Ahhoz, hogy erre megnyugtató választ adhassunk, néhány dologgal tisztában kell lenni.
A bélsárevés oka lehet, hogy a kutyusban kialakult és rögzült egy rossz szokás, de az is lehet, hogy a kutyának ásványianyag-hiánya van. Ez utóbbi elsősorban a calcium és foszfor hiányos bevitelére vonatkozik. Rendszeresen adni kellene a kutyusnak magasabb calcium és foszfor tartalmú vitaminokat (Például a Pet-Champion nevű termékcsaládnak vannak ilyen készítményei).Azoknál a kutyáknál, melyeket magas szénhidrát tartalmú táppal etetnek (tészta, kenyér,stb tartalmú eleség), nagyobb valószínűséggel fejlődik ki koprofágia (az ürülék elfogyasztása). Hasonló problémát okozhat a B-vitamin szegény táplálás. Meg kell jegyezzük, hogy a gond háttere lehet rossz szokás is, ezért fontos, hogy kutyáját fegyelmezze, ha ürüléket eszik. A leszoktatásnál azt javasolnám, hogy ne kézzel tessék ráütni a kutyusra, mert akkor az emberi kezet azonosítja kutya a fenyítéssel és a félelemmel. Ez később ahhoz vezethet, hogy félni fog a simogatásra közeledő kéztől és azt automatikusan megtámadhatja az önvédelme érdekében. A fertőzéstől/ szagtól való félelem nyilván ilyen esetben fokozottabb. Addig amíg nem sikerül a kutyát leszoktatni erről a szokásról, azt javaslom, hogy közelítsük meg a kérdést más szempontból. Gondoskodjunk a szájhigiéniáról! Vannak olyan szájtisztító folyadékok (pl: Vet Aquadent), melyeket elsősorban a fogkőképződés ellen találtak ki, de ilyen esetekben a szájhigiénia megteremtésére is használhatunk. Ezeket a folyadékokat ivóvízbe is lehet tenni, így a kutyus önmaga is elvégezheti szája fertőtlenítését. Természetesen a kutyával való foglalkozások után mindig alaposan kezet kell mosni!
A joghurt, túró és sajt nyugodtan etethető a kutyával. A tejtől egyes kutyáknak hasmenése van. Ha ez sem okoz gondot, kaphat tejet is.
Szia! Lehetséges fertőzés is, de ezt orvos tudja megállapítani. Én azonban inkább a rácsra gyanakodnék. Sokszor sebzik meg magukat, és akár a fülüket is.:) Sokszor a heves vakaródzás is okozhat ilyet. Egy orvosi látogatást megér, mert ha fertőző azt jobb minél előbb kezelni.
Az egyedül maradást sok kutya nem, vagy csak kísérő tünetek mellett viseli el. A kiváltó okok többfélék lehetnek ezért a lehetséges tréning és terápia lehetőségek is meglehetősen több félék. Tapasztalatom szerint az alábbi lehetőségek egyidejűleg történő alkalmazásával lehet eredményt elérni: • fajnak megfelelő tartási körülmények • szellemi és fizikai igények kielégítése • tanítás, szoktatás • terület leszűkítése • interaktív kutyajáték • étel eldugása • Bach-virág terápia • deszenzibilizáló tréning A következő cikkek is segíthetnek: http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutyak-egyedul/4740/http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/szeparacios-szorongas-kutya-fel-egyedul-otthon-maradni/2616/
Kedves Gazdi! Valószínűleg tályog, ami nem más, mint egy területen több-kevesebb genny keletkezése és összegyűlése egy viszonylag kisebb helyen. Legtöbbször helyi bakteriális fertőzés következtében alakul ki. (Gondoljon csak arra, mi történik, ha egy kis szálka megy az ujjába? Először megduzzad, kicsit fáj, majd egyre jobban duzzad, egyre jobban fáj, aztán ha nem szedik ki a szálkát, 5-6 nap múlva egy kis sárga pattanásszerű képződmény alakul ki a helyén. Nos, ez a tályog.) A tályog, ha nem nyitják meg, magától kifakad, és a benne összegyűlt gennyes váladék kifolyik. Ha ezt nem várják meg, hanem a tályog falát megnyitják, akkor ezt nevezzük a tályog megnyitásának. Azt azonban túl korán nem lehet elvégezni, mert ha még nem zajlott le teljesen a fertőződött szövetek beolvadása, akkor nem lesz sikeres a beavatkozás. A gennyes váladélnak a tályogbólk történő természetes, vagy orvosi segítséggel történő eltávozása után legtöbbször már rohamos a gyógyulás. Ezzel együtt érdemes lenne mihamarabb megmutatni a kutyát egy állatorvosnak mert fullad, köhög... fertőződhetett..