466. A Szotyorka-sztori: egy papagáj megmentése
Időnk sem engedi, s nem is vagyunk hívei a kézzel nevelésnek. Ám vannak kivételes esetek, amikor nem dönthetünk másképp.
Időnk sem engedi, s nem is vagyunk hívei a kézzel nevelésnek. Ám vannak kivételes esetek, amikor nem dönthetünk másképp.
Ha hüllőnk a szavannáról származik, akkor bizony szavannaszerű hatást kell elérnünk a terráriumban. Ehhez persze azt sem árt tudnunk, hogy milyen a szavanna.
A kép egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kutya igenis jól kijöhet a cicával és nem kell egy életen át üldözniük egymást. Nézd csak!
Rágcsáló, belső élősködő vagy vírusfertőzés. Bármelyikkel számolhatunk, ha madarakat tartunk, így nem árt, ha tudjuk, hogyan védekezhetünk ellenük. Praktikus tanácsok a cikkben!
Magyarországon az utóbbi esztendőkben egyre többen ülnek lóra, hódolnak lovasszenvedélyüknek. Az elmúlt években több száz lovasiskola nyitotta meg kapuját, és a hazai lótenyésztés teljesen átalakult.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.