- -
5
Mit kell tudnod, ha nyulat szeretnél?
A házinyúl testnagysága jóval tágabb határok között ingadozik, mint a vad üregi nyúlé. A háziasítás során a testsúly és a testméretek csökkenése is bekövetkezett, természetesen csak a kedvtelésből, sportból tenyésztett fajtákon. E törpefajták testsúlya 1-1,5 kg.

A testnagyságban bekövetkezett változások azonban részleteiben a koponyát sem hagyták változatlanul. A törpe házinyulak (mint pl. a hermelinnyúl) koponyájának alaphossza a legkisebb termetű. E kicsiny termetű házinyulak kivételével mind a közepes, mind a nagy termetű házinyulak koponyáján feltűnő az arckoponya erőteljes fejlettsége az agykoponyáéhoz viszonyítva.

Az üregi és a házinyulat jellegzetes zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk, de éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlalakúak felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli.

 

nyul-fogazat



Az újszülött nyúl 16 foggal jön a világra, de ezek közül csak a 4 metszőfog állandó, a többi tejfog. A fogváltás a nyúlfióka 18 napos korában kezdődik. A végleges fogak száma a nyúlnál 28.

A házinyúl testalkata lényegében véve megőrizte a vad ősre, az üregi nyúlra jellemző sajátosságokat, de a részletek tekintetében sok a módosulás. A közös ős legtöbb vonását még a törpenyulak hordozzák, azonban minél nagyobb az állat testtömege, ez az eltérés annál szembetűnőbbé válik. Dongásabb, hosszabb lesz az állat törzse, nagyobb és durvább a feje, hosszabbak-és igen gyakran kifejezetten lapátszerűek-a fülei. A lógó fül csak a házinyulak sajátsága, vad üregi nyulakon sohasem fordul elő. Az üregi nyúlhoz hasonlóan az elülső végtagon 5, a hátulsón 4 ujj van.

A nyulak emésztőrendszere az állat táplálkozási szokásainak megfelelően alakult. Az elfogyasztott (kizárólag növényi) táplálékot így tudják a legjobban hasznosítani. Mivel a növények tápértéke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enniük, hogy igényeiket kielégítsék. Egy 2,5 - 4,5 kg testtömegű nyúl emésztőcsatornájának hossza 4,5-5m.

 

nyulak-emesztese


A nyúl emésztésének sajátosságai a testtömeghez képest nagy gyomorban és vakbélben lejátszódó, jellegzetes emésztési folyamatokra és lágybélsár-evésre (cekotrófia) vezethetők vissza. A nyúl gyomra relatíve hatalmas, az emésztőcsatorna űrtartalmának 30-35%-t teszi ki. Az állat faji sajátossága, hogy nem tud hányni. Ennek oka a nyelőcső és a gyomor által bezárt szög, ami eltér más háziállatokétól.(Kivételt képez még a ló).

A cékotrófia nem csak a házinyúl (üregi nyúl) sajátossága. Kétféle bélsár képződését és a lágy bélsár elfogyasztását megfigyelték a mezei nyúlban, a hódban, a tengeri malacban és a nemes csincsillában is. A cékotrófiát meg kell különböztetnünk a koprofágiától, amely esetében csak egy típusú bélsár képződik, és azt fogyasztja el az állat rendszeresen (patkány), vagy időnként, valamilyen hiány vagy viselkedészavar következtében (kutya, sertés, ló).

 

lagy-es-kemeny-nyul-belsar

 

Maga a cékotrófia (caecotrophia) a vakbél latin nevéből származik. A bendőemésztéshez és a kérődzéshez hasonlítható „álkérődzés". Azonban mégis sok tekintetben különböző táplálóanyag újrafelvételi folyamat. Maga a folyamat, azt jelenti, hogy a nyúl bélcsövében képződő kétféle bélsár (lágy és normál) közül a lágy bélsarat rendszeresen elfogyasztja és ez által fehérjéhez (aminosavakhoz), vitaminokhoz- főleg B csoportbeliekhez- és ásványi anyagokhoz jut. Ezért nem szükséges a nyúlnak kívülről plusz B csoportbeli és K vitaminokat adagolni, kivéve persze, ha valamilyen betegség folytán erre az állatnak szüksége van.

Alvás közben is nagyon cukik a törpenyuszik! :)


A lágy bélsárgolyókat könnyű megismerni, mert nyálkaburok veszi körül. Szőlőfürtre emlékeztetnek és a jellemző kemény bélsárgolyónál 2-3-szor hosszabbak. Sokan hasmenésnek hiszik, ha kedvencüknél ezt az állagú székletet látják. Ez a bélsár a táplálkozás után 8-12 órával jelenik meg, és az állat kiszippantja a végbélből. Sokszor megfigyelhetjük, hogy ilyenkor kedvencünk ülő pózt vesz fel. Ha mégis megtaláljuk az alomban ezeket a „szőlőfürtöket", akkor az állat valószínűleg telítve van az ebben rejlő anyagokkal, tehát már nincs szüksége jelenleg többre. Azonban a cékotróf elfogyasztására a nyúlnak szüksége van. A jelenség újszülötteknél nem figyelhető meg, az csak a 3. héttől, fokozatosan, a szilárd takarmányra való áttéréssel párhuzamosan alakul ki.

 

nyul-testfelepites

Forrás: Peter Grün: A házinyúl



A házinyúl bőrét a bőr alatti kötőszövet nagyon lazán fűzi az alatta levő izomzathoz, s ezért bőre igen könnyen ráncolható. A laza bőr önmagától is könnyen képez ráncokat, ilyen bőrráncosodás a nőstény házinyulakon gyakori nyaklebernyeg vagy toka.

A házinyúl bőrében nagyon kevés az izzadságmirigy. A verejtékezni képtelen nyulak nagy melegben a lihegéssel együtt járó fokozódó nyálelválasztást arra is használják, hogy a nyálukkal nedvesítsék be szőrzetüket. Annak elpárolgása hűti le testüket. A nyári nagy melegben sokat segíthetünk az állatnak, ha a fülét (mint óriási hő leadó felületet) benedvesítjük.

 

Könyvajánló:


Jekkel Gabriella: 100 kérdés 100 felelet, amit a nyúltartásról tudni kell

hobbinyul-tartas-konyv

Kiadó: Agroinform Kiadó

Terjedelem: 88 oldal

ISBN: 978-963-502-879-5

Kiadás éve: 2008

 

 

 


értékelés